A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Taubinger István: A visszatért Felvidék mai gazdasági helyzete

képen Taracköz és Terebesfejérpatak között újra bevezette a peage-forgalmat és a tűzifa szállítására meszszemenö kedvezményt biztosított, melynek érvényét 1940 június l-ig meghosszabbította. Ezen utóbbi kedvezménynek igen nagy jelentősége van a felvidéki és kárpátaljai faipar fellendítése szempontjából. Ezenkívül a MÁV több felvidéki vállalatnak adott szállítási kedvezményt, különösen: liszt, tégla, cserép, tej és tejtermékek szállítására. Mindezen részleteredmény nagyban hozzájárult a felvidéki ipar talpraállításához. Azonban nagyon jól tudjuk, hogy az igen fontos tarifális kérdés megoldása terén gyökeres javulást csak úgy biztosíthatunk felvidéki és kárpátaljai iparunknak, ha sikerül megteremteni a személyszállításnál már bevezetett tarifához hasonlóan: az áruszállításra bevezetett degresszív tarifarendszert is. A GyOSz Felvidéki és Kárpátaljai Fiókja a visszacsatolt terület gyáriparát a piacszerzés és a nyersanyagforrások kiépítése terén is segítette. Minden lehetőt elkövetett, hogy részben a hazai, részben pedig a külföldre irányuló szállítások előmozdítása révén biztosítsa a visszacsatolt terület piacát és ezzel lehetővé tegye működését. Azáltal, hogy az érdekvédelmi szerv az unifikáció során jogi, adóügyi, szociális és egyéb téren útbaigazításaival rendelkezésére áll a visszacsatolt iparvállalatoknak, nagyban elősegíti a hazatért országrész zökkenőmentes gazdasági beolvadását az anyaországi gazdasági életbe. A Tárcanélküli Minisztérium nemcsak a gyáripar érdekvédelméről gondoskodott, de már a visszacsatolás első hónapjaiban intézkedett az iparfelügyelőségek felállításáról és a Kereskedelmi és Iparkamarák megszervezéséről is. Ezzel a közép- és kisipar megfelelő érdekvédelmét is megteremtette. A kamarai beosztások során a visszacsatolt területről a budapesti kamara kerületéhez került: Bars és Hont k. e. e. vm., a győri kamarához osztották Komárom vármegyét, valamint Nyitra és Pozsony k. e. e. vm.-t, a kassai kamara hatáskörébe Abauj-Torna, Zemplén és Ung vármegyékre, valamint Bereg és Ugocsa k. e. e. vm. területére és Kassa sz. kir. városra terjed ki, a miskolci kamarához pedig Borsod, Heves, Gömör és Kishont vármegyék területei kerültek. A kamarák közül különösen a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara foglalkozott behatóan a visszacsatolt terület ipari problémáival. A kassai kamara a felvidéki és kárpátaljai fa értékesítésének megoldása céljából számos gyűlést rendezett és több, igen alapos beadvánnyal fordult az illetékes hatóságokhoz. Ilvmódon a sokáig vajúdó felvidéki és kárpátaljai fa értékesítésének megindítása körül a kassai kamara igen értékes szolgálatokat tett. Gondoskodott a minisztérium az ipartesületek mű ködésének biztosításáról is. Ennek kapcsán az egységesítés céljából elrendelte a magyar iparjogban ismeretlen ipartársulatok megfelelő átalakítását vagy felszámolását. A felsorolt sok nehézség ellenére, a visszacsatolt ipar feltétlenül hódított az elmúlt év alatt az anyaországi piacon, elsősorban Budapesten. Érdekes megállapítani, hogy ezt a sikert főleg annak a fejlettebb kereskedelmi erkölcsnek köszönheti, amely számos rendelkezésre álló példa igazolása alapján megkülönbözteti a visszacsatolt kereskedelmi és ipari erkölcsöt az anyaországitól. A megszállás kemény iskolájában a felvidéki vállalatok megtanulták, hogy csak akkor versenyképesek a csehországi és német cégekkel, ha a kereskedelmi érintkezésben a legmesszebbmenő pontosságot és tisztességet tanúsítják. A megszállás alatt lassan kihalt a felvidéki kereskedőből és iparosból az a szellem, amely szerint jó üzlet az, amelyben sikerül a partnert rászedni. Az adottságok kényszerítették a vállalatokat, hogy tisztességesek legyenek és szerződéseiket a legpontosabban tartsák be. A visszacsatolás után ezzel a vérükbe ivódott erkölcsi tőkével tudták ellensúlyozni azt a sok gyakorlati gazdasági hátrányt, amellyel az elmúlt év alatt kellett szembenézniök. A pénzügyi kérdések rendezése mind a minisztérium, mind pedig az érdekvédelmi szervek állandóan napirenden tartott kívánsága. Sajnos — a nemzetközi helyzet állandó nyugtalansága miatt — ezt a problémát nem sikerült olyan mértékben rendezni, amint azt minden illetékes tényező akarta. Ezen a téren a legfontosabb intézkedést az a rendelet tartalmazza, amely megakadályozza a külföldi hitelezőnek a visszacsatolt területen maradt adósságának bírói behajtását mindaddig, amíg ezt a problémát nem sikerül nemzetközi megegyezéssel rendezni. A Tárcanélküli Minisztérium, az ismertettek alapján, gondoskodott a visszacsatolt ipar megfelelő gazdasági érdekvédelméről, tevékenysége azonban nem merült ki ezzel, mert a hatósági vonatkozású ipari ügyek unifikálásának nagy munkáját saját hatáskörében intézte el. Ez a feladat az iparra vonatkozó anyaországi jogszabályoknak a visszacsatolt területre való kiterjesztésében és végrehajtásában merül ki. A munka folyamán. 8 hónap leforgása alatt, sikerült kiterjeszteni a visszacsatolt területre — a társadalombiztosítási jogszabályok kivételével — az összes anyaországi ipar-közigazgatási és ipar-szociális jogszabályt. A társadalombiztosítás egységesítését azért nem lehetett még megoldani, mert a Protektorátus és Szlovákia területére került volt csehszlovák központokkal mindezideig nem sikerült megegyezést teremteni. Ezért intézik a mun kások baleset-, beteg- és aggkori biztosítását a visszacsatolt területen még mindig a csehszlovák rendszer alapján. A legnagyobb feladatot az iparengedélyek revíziója rótta a minisztériumra. Az iparengedélyek fel ül— 264 --