A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Csatár István, Mécs Alajos, Zathureczky Gyula: Felszabadul a magyar felvidék

Felszabadul a magyar Felvidék írták: CSATÁR ISTVÁN, MÉCS ALAJOS, ZATHURECZKY GYULA Amikor egy év távlatából szemléljük azokat a világtörténelmi eseményeket, amelyek következtében a trianoni Magyarországon 20 év előtt elkövetett igazságtalanságot némiképpen enyhítette a Felvidék egy részének, továbbá Kárpátaljának visszacsatolása, talán idejétmúlt dolognak tartanánk újból és újból visszaidézni, leírni annak a történelmi folyamatnak a kezdetét, amely végül is a történelem, jog, igazság és az etnográfiai törvények megcsúfolása által létrehozott Csehszlovák állam felbomlására vezetett. Tizennyolc éven keresztül építették a csehek államukat, a többséget képviselő kisebbség kívánságainak semmibe vevése nélkül és amikor elvakultságukban a cseh állam alapjait biztosítottnak vélték, nagy esemény rengette meg Európát: Ausztria a Német Birodalomba olvadt. És az a tény, hogy a Harmadik Birodalomnak Csehszlovákiával közös határai mintegy 300 km-el növekedtek meg, gyökeresen megváltoztatta a cseh állam belső életét. Az addig külön életet élő szudétanémet pártok Henlein Konrád vezetése alatt egyesültek. A szudétanémet párt követelésekkel lépett fel és ezeket a követeléseket 1938 áprilisában Karlsbadban az alábbiakban hozták nyilvánosságra: 1. Teljes egyenjogúság és egyenrangúság a németek és a csehek között. 2. A szudétanémetek elismerése jogi személynek. 3. A német települési terület elismerése és meghatározása. 4. Autonómia felépítése, német közigazgatás a német településeken. 5. Azoknak a németeknek a védelme, akik a német népcsoport területén kívül élnek. 6. Megszüntetni mindazokat a jogtalanságokat, amelyekkel a szudétanémeteket sújtották. 7. Német területen német közigazgatási tisztviselőket. 8. Teljes szabadság a német népcsoporthoz való tartozás és a német-világnézet megvallására. A prágai kormány elutasította a karlsbadi pontokat annak ellenére, hogy Csehország egykori pártfogói is hangsúlyozták, hogy a cseh állam érdeke volna a megegyezés. Prágát az sem állította meg végzetes útján, hogy a szudéta-németek után a többi elnyomott nemzetiségek is megmozdultak. A lengyelek a tescheni kerület elnyomot lengyel nemzetiségei miatt intéztek jegyzéket a prágai kormányhoz és az Egyesült - 242 -