A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Manga János: A visszatért felvidék néprajza

A lakodalom az eljegyzést követő harmadik hétért van, rendesen hétfői napon, de az utóbbi években már kedden, szerdán, szombaton is tartanak lakodalmat. A palóc gazda azonban még ina is ragaszkodik a hétfői lakodalomhoz. Nyitra vidékén is mindig hétfőn tni tják a lagzit. A menyasszony ágyát és ládáját (szekrényeit) a lakodalom előtt két nappal viszik a vőlegényházhoz. A menyasszonyágyra való alkudozás még mindenütt szokásban van. Az esküvőt már csak Nyitra vidékén tartják a délelőtti órákban, máshol délután 2—4 óra között. Az esküvő után az egész násznép a menyasszonyházhoz megy. Zobor vidékén az esküvőt a reggeli órákban tartják és utána a vőlegény is, meg a menyasszony is saját otthonába tér és a vőlegény vendégei este felé mennek kérőbe a menyasszonyházhoz, ahol az összes ajtókat zárva találják. Zörgetéssel kérnek bebocsátást, majd egy énekes párbeszédbe kezdenek: Nyissátok ki ajtótokat Nem vagyok ien ördög, Hónom alatt darab kalács Még abbó' is török. stb. Ezután kinyitják a konyhaajtót és belépnek a konyhába, ahol lobogó tüz fogadja a kérőket. A tüzet összetapossák a kérők, miközben énekelnek. Ezután kikérik a menyasszonyt, majd nemsokára jön a vőlegény is. Este tíz óra felé viszik a menyasszonyt a vőlegényházhoz. De előbb eléneklik a búcsúztató éneket: Felnyőtt az út mellett . . . stb. A búcsúztató ének után a menyasszony sírva vesz búcsút szüleitől, rokonaitól, majd a vőlegénnyel elindul új otthonába. A menyasszony szülei és közeli rokonai a menyasszonyháznál maradnak és szomorú dalokat énekelnek a menyecske sorsáról; Idegen anyósnak . .. stb. Mikor a menyasszony a vőlegényházhoz ér, a palócoknál egy hamuval teli cserépedényt vágnak elé. A Garam balpartján a menyasszonynak egy vödör vizet kell felrúgni a küszöbön, hogy könnyebben meglegyen a gj

rereke. Általánosan elterjedt szokás, hogy a küszöbre egy fiúgyermeket is fektetnek, akit átlép a menyasszony, hogy elsőszülöttje fiú legyen. A menyasszonyt a vőlegényháznál először a konyhába vezetik, ha nyitott kémény van, az alá. Ott feltekint a kéménybe, hogy olyan feketeszemű gyerekei legyenek, mint a korom, majd megkeveri a kását, hogy jó gazdasszony váljék belőle, a vőlegénnyel közösen egy kanál mézet esznek, hogy édes legyen a házaséletük. A vacsora hagyományos étele a kása, amelynek feltálalása után a gazdasszony kezét bekötözik és az egyik vőfély bevezeti a vendégek közé, ahol elpanaszolja, hogy a gazdasszony a kása főzése közben megégette a kezét. A patikába kellene menni orvosságért, hát járuljon hozzá ki-ki tehetsége szerint. Ezután egy tányérba szedik a kásapénzt, amin a vőfélyek és a gazdasszonyok megosztoznak. Nyitra vidékén a vacsora alatt éneklik a „mónárcsók"-ot: ,,Nem láttam én mónárcsókot..." stb. A „mónárcsók"-ot addig énekelik a vendégek, amíg a vőlegény .és a menyasszony meg nem csókolják egymást. A menyasszony fejéről éjfél után veszik le a koszorút. Szertartásos jellege már csak Nyitra és Verebély környékén van a koszorúlevételnek. Komárom környékén melőtt levennék a menyasszony fejéről a koszorút, eljárják az árgyélus-táncot (gyertyástánc). Mikor bekötik az újmenyecske fejét, bemutatják a vendégeknek és eljárják a menyasszonytáncot. Mindenki lordul egy-kettőt a menyasszonnyal és a táncért pénzt dob az odakészített tányérba, melynek közepén gyertya ég. Végül a vőlegény fordul néhányat az új menyecskével, majd kiszalad vele a szobából. A lakodalom szokásaihoz különféle táncok is fűződtek, melyeknek részben hagyományos, részben szórakoztató jellege volt. Nyitra vidékén egy-két évtizeddel ezelőtt minden lakodalomban eljárták a „Három táncot" és a „tyúkverő táncot". Garam völgyében a „szalmatánc" és a „seprőtánc" volt szokásban. A hajnaltánc nyomai is az egész Felvidéken megvannak. A lakodalom utómulatságai (hérész) már csak egy-két Nyitra-vidéki faluban élnek. A többi területePs^Esifc ; fcq. pgpIlPgk - Mgv "i *t l 5 ; f"', ; .--C'.'. i ;,''! ;.. /•>.->; i I/, • '-J« K \ P §2gf KBt • Hr Bpy^H Martosi fiú. ken a délelőtti esküvővel és a többi szokással együtt a háború utáni években elhagyták. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy lakodalmi; szokásaink két csoportra oszthatók. Az egyik csoportban az ősi házassági formák jogi alapjainak nyomait fedezzük fel: elsősorban a nőrablás és a nővásárlás — 224 —