A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Vájlok Sándor: A magyar közművelődés heyzete a kisebbségi életben - Keresztény egyházaink helyzete a kisebbségi életben - Pfeiffer Miklós: Katolikusok

Keresztény egyházaink helyzete a kisebbségi életben KATOLIKUSOK. 1 Az 1930. évi csehszlovákiai hivatalos népszám­lálási statisztika szerint Szlovákiában 592.337 egyén vallotta magát magyarnak. Ezek közül 422.282 ró­mai és 12.398 görög szertartású katolikus, 126.485 re­formátus, 20.261 evangélikus, 9728 zsidóvallású és 1181 egyéb (felekezetnélküli stb.). A kárpátaljai ma­gyarok száma pedig ugyanazon statisztika szerint 115.808. Ebből 68.867 református, 25.737 római és 14.309 görög katolikus, 5870 zsidó, 676 egyéb, végül 346 evangélikus. Ez a hivatalos statisztikai keret. Tényleg persze többre, tán egy millióra lehetett a csehszlová­kiai magyarság számát becsülni. A csehszlovákiai magyarság vallási problematikája és fejlődési iránya sziikségszerüleg összefüggött azon többségi nemzet vallási beállítottságával, melynek államkeretében élt. E tekintetben különösképpen jellemző a cseh katolikus helyzetkép fejlődése. Ezt legjobban két esemény jelzi: a világháború utáni államfordulat idején a nemzeti önállóságukért lelkesedő cseh tömegek ledöntik a Prága-óvárosi vá­rosháztér hatalmas Mária-szobrát. Ugyanis a habs­r t a : Pfeiffer Miklós \ burgi ellenreformáció cseh-ellenes jelképét látták benne. Ezzel szemben pedig 1935 június havában Prágában az egész államra kiterjedő első katolikus nagygyűlés folyik valóban impozáns méretben. Ez alkalommal a csehszlovák köztársaság legmagasabb funkcionáriusai hivatalosan fogadják a pápa rend­kívüli követét, Verdier párisi bíboros-érseket, aki ka­tonai díszkísérettel állami díszhintón vonul be Prá­gába. Mi történt a közbeeső tizenhét esztendő alatt? A csehszlovák államiság vezetői rájöttek, hogy a Vatikán és a világkatolicizmus nagyhatalom, mellyel számolni kell. ök is s a szellemi élet sok más figye­lői is rájöttek arra, hogy a katolicizmus nem szük­ségképen „császári-királyi" osztrák-német jellegű, melytől a cseh nemzeti gondolat idegenkedik. Rájöt­tek, hogy létezhetik olyan katolicizmus is, amely mentes a nem-kívánatos idegen nemzeti befolyástól és amely a cseh lelket, főleg és elsősorban a cseh nemzet szellemi elitjének egy állandó nagyobbodó hányadát épp úgy termékenyítheti és gazdagíthatja, mint például a franciákat a náluk újabban erőtelje-

Next

/
Thumbnails
Contents