A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)
Vájlok Sándor: A magyar közművelődés heyzete a kisebbségi életben - Keresztény egyházaink helyzete a kisebbségi életben - Pfeiffer Miklós: Katolikusok
Keresztény egyházaink helyzete a kisebbségi életben KATOLIKUSOK. 1 Az 1930. évi csehszlovákiai hivatalos népszámlálási statisztika szerint Szlovákiában 592.337 egyén vallotta magát magyarnak. Ezek közül 422.282 római és 12.398 görög szertartású katolikus, 126.485 református, 20.261 evangélikus, 9728 zsidóvallású és 1181 egyéb (felekezetnélküli stb.). A kárpátaljai magyarok száma pedig ugyanazon statisztika szerint 115.808. Ebből 68.867 református, 25.737 római és 14.309 görög katolikus, 5870 zsidó, 676 egyéb, végül 346 evangélikus. Ez a hivatalos statisztikai keret. Tényleg persze többre, tán egy millióra lehetett a csehszlovákiai magyarság számát becsülni. A csehszlovákiai magyarság vallási problematikája és fejlődési iránya sziikségszerüleg összefüggött azon többségi nemzet vallási beállítottságával, melynek államkeretében élt. E tekintetben különösképpen jellemző a cseh katolikus helyzetkép fejlődése. Ezt legjobban két esemény jelzi: a világháború utáni államfordulat idején a nemzeti önállóságukért lelkesedő cseh tömegek ledöntik a Prága-óvárosi városháztér hatalmas Mária-szobrát. Ugyanis a habsr t a : Pfeiffer Miklós \ burgi ellenreformáció cseh-ellenes jelképét látták benne. Ezzel szemben pedig 1935 június havában Prágában az egész államra kiterjedő első katolikus nagygyűlés folyik valóban impozáns méretben. Ez alkalommal a csehszlovák köztársaság legmagasabb funkcionáriusai hivatalosan fogadják a pápa rendkívüli követét, Verdier párisi bíboros-érseket, aki katonai díszkísérettel állami díszhintón vonul be Prágába. Mi történt a közbeeső tizenhét esztendő alatt? A csehszlovák államiság vezetői rájöttek, hogy a Vatikán és a világkatolicizmus nagyhatalom, mellyel számolni kell. ök is s a szellemi élet sok más figyelői is rájöttek arra, hogy a katolicizmus nem szükségképen „császári-királyi" osztrák-német jellegű, melytől a cseh nemzeti gondolat idegenkedik. Rájöttek, hogy létezhetik olyan katolicizmus is, amely mentes a nem-kívánatos idegen nemzeti befolyástól és amely a cseh lelket, főleg és elsősorban a cseh nemzet szellemi elitjének egy állandó nagyobbodó hányadát épp úgy termékenyítheti és gazdagíthatja, mint például a franciákat a náluk újabban erőtelje-