A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Garzuly J. László: A felvidéki táj

vizenyős területeken pedig a csúszó-mászók találták meg életfeltételük legalkalmasabb talaját. A Jura és a Kréta korszakában kitermelődnek az állatvilág szörnyei, a mesékbeillő sárkányok, a dinoszaurusok és ellenségeik. A Felvidék ekkor a szigetvilág képét nyújthatta; partjain rakodtak le a jellegzetes „mezozoós" rétegek. A szigetek öbleiben gipsz- és sótartalmú agyag íillepedett le. (Eperjestől keletre, pl. Sóvár, Sósújfalu, Sóskút vidékén találkozunk ezzel a jelenséggel.) A táj növénytakarója már a maihoz kezd hasonlítani. Állatvilága azonban elüt a maitól. Az új-kor, geológiai nyelven: harmadkor, forradalmi módon mozgatja meg az említett két nagy tömb között elhúzódó árok tömegeit. Ebben az időben keletkeznek a Pireneusok, az Alpok, a Kárpátok koszorúja, a Kaukázus és a Himalája. Ekkor nyeri nagyjában a Felvidék is mai alakját. Az éghajlata akkoriban jóval melegebb volt a mainál. A táj enyhébb időjárásáról tanúskodnak a pálmák, a mirtusbokrok és cédrus-erdők megkövesedett nyomai. A harmadkor vége felé azonban annyira lehűl a lég, hogy a csapadék — hó és jég alakjában — nem párologhat el. Hidegebb kor köszönt ekkor be. A jégkorszak hírnökeként a tűlevelű fák elfoglalják mai helyüket. Es a szétszórtan, árván növő lombfák összefüggő erdőségekké tömörülnek. A jég tömegei a hegységeket valósággal legyalulják. E korszak második leiében jelenik meg az ember s ettől kezdve a természeti táj: megművelt kultúrtájjá kezd átalakulni. A Kárpátok 1500 km-es ívének összefüggő övezete: homokkő-vonulat. Minden térképen jól láthatók redőinek párhuzamos sorai. Kívülről — a medence belseje felé felsorakozó zónák közül ez az első. Szélessége 40—50 km. Magassága nem nagy, legmagasabb csúcsát a Babjagora hegységben éri el. Kelet felé alacsonyabb és szélesebb lesz. Az íven belül két részre oszthatjuk a felvidéki hegyrendszert. Dévénytől a Duklai hágóig húzódnak az Északnyugati Kárpátok hegységei, innen a Borsai hágóig pedig az Északkeleti Kárpátok hegyláncai. Először az Északnyugati Kárpátokról lesz szó. (2. ábra.) O Az említett homokkővonulat a legkülönbözőbb minőségű homokösszetételeket tartalmazza. Málladéka rossz termőföld, éppen ezért rendszerint erdőségek borítják. Magasabb vidékei pedig a szilaj pásztorkodás legelő-övezetéhez tartoznak. Ez a homokkővonulat a Morva-folyó bal partján, Dévénynél kezdődik. A miavai hágóig alacsony terrasz, innen kiemelkedik s Magyarország történelmi határait hordozza széles gerincein. Első különálló nagyobb hegységcsoportja a Magyar-Morva határhegység, amely 1030—1918 között változatlanul a Magyar Birodalom határvonalát jelentette. Vad vidékein csak egy átkelő út vezet: a Vlára-hágó. Ennek az előnyös földrajzi adottságnak köszönheti például Trencsén fontos stratégiai szerepét a történelem folyamán. Következő hegységei még: a Javorník, a Jablůnka, az Osszus és a már említett Babjagóra. A homokkővonulat innentől kezdve alacsonyabb lesz. A Poprád folyó áttörésén túl erről az övről, mint Erdőskárpátokról beszélünk. A második megkülönböztethető vonulat a letárgyalt homokkőövezeten belül következik. Ez a vonulat mészkőből áll, főleg a Jura- és a Kréta-korszakban keletkezett. Több ezer szirtben maradt csak fenn, ezért nevezték el „szirtvonulatnak". Az első szirt a Dévényi várhegy. Nagyobb tömegben csak a FehérKárpátok hegységét alkotja. Kelet felé azonban a Vág balpartján, mint említettük, csak egy-egy szirtje található. Ezeken épültek a festői várak: Beczkó, Trencsén, Oroszlánkő, Sztrecsnó, Árva stb. A szirtvonulat ezután északkeletnek tart, a Magas Tátra fölé húzódik — elhagyja tehát az ezeréves határt és csak keleti oldalán fordul újból vissza. Itt megint összefüggőbb sorozat. Indokoltnak látszott tehát ezt a sorozatot külön névvel megjelölni. (Pienninek.) A harmadik övezetet kristályos kőzetek alkotják. Magában foglalja a legrégibb geológiai korszak emlékeit. Két vonulatot különböztetünk meg. Az első: a külső vonulat, mely az országhatárhoz esik közelebb. Az Alpok központi zónájával közvetlen kapcsolata van. E csoport részei: a Hainburgi szirt, a KisIvárpátok, a Kis Fátra és a Magas Tátra, végül a Branviszkói szirt. VII1I44N VfIRI HUWOUKO ALFOLD A Felvidék földtani keresztmetszete - 12 -