Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IV. Az osztrák imperializmus egyeduralma alatt

a földesúri zsarolásoktól. A nemesség nyíltan nein állott ellen, erre nem volt szüksége. Kezében volt a megyei végrehajtó hatalom, a vármegye egész gépezete, s itt, a legalsó fokon, az úrbéri pátens rendelkezéseit tökéletesen elszabotálta. Ekkor keletkezett ez a szállóige: „Lusimus Mariam Theresiam", játsszunk egy kis Mária Teréziát, vagy Mária Teréziásdit. Tegyünk úgy, mintha komolyan vennők az úrbéri pátenst, a végrehajtás úgyis' tőlünk függ, — mondották egymásnak a magyar táblabírák — és a pátens papíron maradt. Ugyanígy járt II. József is jobbágy védő törvényeivel. Ö, fiatal fiziokrata, Erdélyben járva, látta a parasztság szomorú sorsát (amelynek felidézésében természetesen része volt az osztrák szoldateszkának is), Nagyszebenből rendeletet adott ki, amelyben eltörölte a jobbágyságot. A parasztságot felmentette a földesúri kötelmek alól, szabadon költözködhetett, nősülhetett, választhatott mesterséget, földje után bért fizetett, jobbágyból szabad bérlő lett. De megszólalt a nemesség „Lusimus Jozephum", azaz „Játszszunk egy kis Józsefesdit", s a rendeletet a nemesi vármegye nem hajtotta végre. A parasztság védőjét látta az uralkodóban, állandóan instanciákkal kereste, ostromolta, küldöttségeket menesztett Bécsbe. Ezeket a küldöttségeket otthon üldözték, mert labancokat láttak bennük. A nemzeti magatartás ekkor kapott a medencében reakciós színezetet, a polgáribb és demokratikusabb gondolkodás ekkor lett rokonfogalom a hazaárulással. A jószándéknak és becsületnek senki sem hitt, ha az ellenkező oldalról merült fel. A nemzetiségi parasztság ekkor kezd elhúzódni a magyarságtól, s még akkor is — 1848-ban — ellene fordul, amikor az új magyar nemzedék nyugat forradalmi hagyományain nevelődve kimondja a jobbágyfelszabadítást. Az osztrák s orosz reakció a demokrata reformok ellen van, a nemzetiségek mégis a magyarság ellen fordulnak, noha a reformok magasabb szintre emelik az ő életüket is. Ezeket a rettenetes ellentmondásokat még most is érezni lehet a Közép-Duna medencéjében, súlyos gazdasági és emberi következményeikkel egyetemben. 63