Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IV. Az osztrák imperializmus egyeduralma alatt

denét, kiűzték házaiból és nyomorékká verték. Kollonicb említi, hogy a lakosság a végrehajtás elől az erdőkbe menekül: „legutóbb is Komárom és Fejérvár között öt falu futott az erdőkbe ilyen hírre, kilenc gyermek az úton maradt megfagyva, s valószínű, hogy mind az öt falu népét is ez a sors érte". Ugyanakkor Bécsben megalakult a neoaquistica, amely az egész országban összeírta az elhagyott portákat, városi házakat és telkeket, nemesi birtokokat, még akkor is, ha éltek azok jogos örökösei, és telepítési célokra tartotta fenn. A telepítés tehát már a tizenhetedik század végén megindult, s a tizennyolcadik század második felében Mária Terézia és főleg II. József alatt érte el tetőfokát, amerikai méreteit. A szoldateszka elveszi a népnek mindenét, elhajtja szarvasmarháját, és levágja; visszaesik a magyar állattenyésztés, amely még nem is olyan régen elláthatta volna akár egész Európát. íme, ezek voltak a Rákóczi-féle felkelés előzményei, gazdasági, politikai és emberi kényszerűségei. II. Rákóczi Ferenc harea Szándékosan mondunk kényszerűségeket, mert II. Rákóczi Ferenc kényszerű vezére volt a szabadságharcnak, mely tőle függetlenül alapozódott meg. Az elnyomás és gyarmati bánásmód alapozta, melyről csak nagyon hiányos képet rajzoltunk, a kínoknak töredékét sem írtuk fel. Miért állott Rákóczi Ferenc kényszerűségből a szabadságharc élére? Azért, mert neki sokkal nehezebb volt a helyzete, mint utoljára mostohaapjának, Thököly Imrének. Thököly még számításba vehette a törököt, s kapott is tőle segítséget a Habsburgok eľlen. Rákóczi szabadságharcának idején azonban már az osztrák volt az egyedüli erő a Közép-Dunamedencében. Ez sokkal kilátástalanabb és veszélyesebb helyzet volt, mint minden előbbi szabadságharc körülménye. II. Rákóczi Ferenc ingadozását ennek kell betudni. Amikor azután vállalja a felkelés vezetését, mint elődei tették, azonnal szövetséges után néz, s a francia királyon, XIV. Lajoson akad meg a szeme, de csak pénzbeli támogatást s néhány tisztet kap a francia uralkodótól. Hogy a Közép-Dunamedence sorsa olyan lett. r>9