Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

kedők bonyolíthatják le. Évente körülbelül Í00.000 darab marha ment így az országból külföldre. A kereskedők főleg alföldi magyarok, debreceniek, kecskemétiek és körösiek voltak, de mindenütt éltek magyar tőzsérek ebben a korban. Kereskedtek a főurak is. Kereskedett például Bethlen Gábor és sok más kisebb főúr. A főurak rendszerint úgy hajtották végre a kereskedést, hogy kisebb-nagyobb kölcsönöket adtak a királynak, s ennek fejében engedélyt kaptak bizonyos mennyiségű marha vámmentes kivitelére. Voltak, akik örökös vámmentes engedélyt is nyertek. A marhakereskedelem nemcsak Ausztria felé irányult, hanem Olaszország felé is. Ebben a vonatkozásban azonban csakhamar alkalmazták itt is az appaldó-rendszert. A marhakivitelt kizárólagos monopóliumként bérbeadíák egyes vállalkozóknak. E rendszer bevezetésével kezdődött meg a magyar tőzsérek hanyatlása, és az ország gyarmati kezelése. Az olasz appaldó mintájára alakítottak egy társaságot Landsverleger Compagnie néven, amelynek kizárólagos joga volt a marhakereskedelmet lebonyolítani Ausztria és Németország felé. A társaság a magyar piacokon rendkívül olcsón felvásárolta a marhát, mert a kereslet oldalán monopóliumot élvezett. Ugyanakkor Bécsben és a tartományokban, valamint Németországban rendkívül felhajtott áron adta el a marhát, mert itt meg a kínálat oldalán élvezett monopolisztikus helyzetet. Megesett, hogy a bécsi mészárosok nem tudták megvenni a marhát a társaságtól, s nem egyszer az udvari kamarának kellett pénzt kölcsönözni a mészárosoknak, hogy a marhát megfizethessék. Míg a magyar tőzsérek 2 tallért kerestek egy pár ökrön, addig a társaság 15 tallért. 1624-ben a társaságot fel kellett oszlatni. De 1651-ben már újabb társaság működik, a Kaiserliche Ochsenhandlung. Kereskedelmi politikája éppen olyan, mint az előző társaságé. Kimondhatatlan gyűlölet lángolt fel e társasággal szemben, meg is szüntették, de nemsokára újabb társasággal, az Orient Compagnie-val kísérleteztek. Az Olaszország felé irányuló kereskedelem Buccharin át történt, mely Zrínyi-birtok volt. Az egyre növekvő vámok miatt még az osztrák kereskedők is a Zrínyiek birtokain keresztül hajtották a marhát. Erre megindult a figyelmeztetések Ä fenyegetések áradata a Zrínyiek felé, hogy tiltsák el a birtokaikon keresztüli marhakereskedelmet, hogy a kereskedők az osztrák harmincadhivatalok területén foly45