Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XII. Németország növekvő hatása alatt

lebonyolított külkereskedelmünk (ideszámítjuk Spa­nyolországot, Portugáliát, Franciaországot, Belgiumot és Hollandiát) 1941-ben mindössze 1.80 százalék volt, 1942­ben pedig 2.40 százalék. A négy északi országgal (Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország) 1941-ben 3.00 száza­lék erejéig kereskedtünk. A balkáni országok része 1941­ben 3.95 százalék és 1942-ben 5.29 százalék volt. A Németországba irányuló kivitel jelentősége Az egész Közép-Európa és vele együtt a medence is Németország feltétlen hatalma alatt áll. Ezt a helyzetet közgazdasági tekintetben az jellemzi, hogy az egyes orszá­gok közgazdaságukat a német közgazdaság szolgálatába állították. Mi csak a magyar adatokat közöltük, de még fokozottabb mértékben áll ez a többi országról. Szlovákia még szorosabban összeműködik Németországgal és Ro­mánia a legszorosabban. Evvel magyarázható, hogy Né­metország milyen mértékben engedte a Közép-Dunameden­cét integrálódni, amikor erre 1938-ban, 1939-ben és 1940­ben sor került. Most már csak az marad hátra, hogy ezt a szoros köz­gazdasági összefüggést, illetőleg a Közép-Dunamedence fejlődésének ezt az utolsó fázisát a csonka-medenceor­szágra nézve kiértékeljük. (Szlovákiára nézve előző fejeze­tünkben már kiértékeltük.) A legnagyobb probléma, hogy kivitelünkben és behoza­talunkban minden országgal kapcsolatban egyensúlyos helyzetet tudjunk elérni. Azért szükséges ez, mert a deviza­forgalom rendkívüli módon összeszorult. S természetes, hogy a legfontosabb ez az egyensúlyi helyzet avval az or­szággal kapcsolatban, ahová a legtöbbet szállítunk. Ha figyeljük a német-magyar gazdasági tárgyalásokat, vagy a szaknyilatkozatokat, azt látjuk, hogy mindenütt a kiegyen­lítés kérdése forog előtérben, mindenütt a magyar clearing­csúcs leépítésére törekszenek. Knob Sándor, a GyOSZ ügy­vezető igazgatója szerint (1939-ben) a kiegyenlítés ipari beho­zatal útján nem vihető keresztül, mert ez ekszisztenciáiukban érintené egyes iparágainkat. Knob Sándor szerint elképzel­hető, hogy „a kiegyenlítésre váró egyenleg letörlesztése több esztendőn keresztül részletekben történik, valamint 409

Next

/
Thumbnails
Contents