Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XI. Új állam születik a medencében

1.900,000.000 szlovák koronára emelkedett. A befagyott külkereskedelmi követelések nagysága és nemzetgazdasági jelentősége csak akkor lesz világossá, ha a szlovák ipar forgótőkéjének összegével mérjük össze. így tudhatjuk meg, hogy ezek a behajthatatlan kinnlevőségek 1939-ben már a szlovák ipar forgótőkéjének 44%-át teszik ki. Karvas aggodalma tehát minden irányban jogosult, annál is inkább, mert a kinnlevőségek nem állanak meg annál az öszszegnél, amelyet maga említett beszámolójában. Érdemes átiekinteni Szlovákia clearing-követeléseinek alakulását: A kimutatás ic'eje: A követelés nagysága: 1940 január 19. 508,985.000 Ks. • 1940 február 2. 646,000.000 „ 1940 március 13. 729,000.000 „ 1940 április 30. 876.000.000 „ 1940 május 7. 867.000.000 „ 1940 május 15. 873,000.000 „ Ï9^0 máius 21. 887.000 000 „ 1940 június 4. 922,000.000 „ 1940 augusztus 13. 973,000.000 „ 1940 szeo'ember 15. 1.1*2.000 000 „ Ezekben a tételekben az oroszlánrész a protektorátust illeti. Az óriási kinnlévőségeknek egyenes következménye az, hogy a vállalkozói kedv csökken Szlovákiában, a pénz eltűnik, és a pénzpiac leromlik. Karvaš dr. a tőke menekülését a szlovák gazdasági élet egyik legnagyobb bajának tekinti. Erős rendszabályokat követel azok ellen, akik eldugják tőkéjüket, és nem vállalkoznak. Az óvatos vállalkozást a szlovák közgazdaság első ellenségének nevezi. De önmagával jut ellentétbe, mert a tőke eltűnése csak következmény. A szlovák külkereskedelem nehézségeinek a következménye. A tőke felbátorításához tehát mindenekelőtt nem jogi rendszabályok és szankciók, hanem a befagyott áruhitel realizálása szükséges. Szlovákia aranykészlete. A Szlovák Nemzeti Bank mindent megtesz, hogy a vállalkozók és szállítók igényeit kielégítse. Csakhogy itt az a baj. hogy a Szlovák Bank nem rendelkezik megfelelő aranyfedezettel. Éppen legutóbb kezdtek akciót előterem399