Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XI. Új állam születik a medencében

vákia jövő sorsa mindenképen megoldásra szorul. A tényekhez tartva magunkat, ezt a megoldást csak abban a keretben lehet elképzelni, amelyből Szlovákiát az első világháború után mesterséges konstrukciókba kiszakították. Ez a keret a gazdaságilag egységesen megszervezett KözépDuna medencéje. 2. A föld problémái Szlovákiában A magyar területek visszacsatolásának hatása Bizony, a föld problémái számosak Szlovákiában. A legsúlyosabbak a magyar területek egy részének visszacsatolása által keletkeztek. A szlovák agrárpolitikának tízszeres anyagi ereje és szervezőképessége is kevés volna megoldásukra. A szlovák gazdasági élet egy területén sem mutatkozik meg végzetesebben a ,,déli szomszédra" utaltság, mint éppen a mezőgazdaságén. A szlovák mezőgazdaságnak a visszacsatolás által keletkezett nagy problémáit sűrítve és lényegesen a következő adat fedi fel. 1935—36-ban a csehszlovák Gabonaíársaság Szlovákiában összesen 71.587 vagon gabonát tudott vásárolni. Ez volt az a mennyiség, amit Szlovákia akkor, a magyar területek birtoklásával, kereskedelmi célokra termelt. Az új államban 1939-ben a Gabonatársaság már csak 33.780 vagon gabonát tudott kereskedelmi célokra összegyűjteni. A különbözet tehát nem kevesebb, mint 37.807 vagon gabona. Ennyit termeltek azok a területek, amelyek az anyaországhoz visszatértek. Szlovákia elvesztette tehát gabonatermelésének 55 százalékát, ugyanakkor területe és népessége alig lett kevesebb 30 százalékkal. A területnek és a népességnek 70 százalékkal kellett volna csökkennie, hogy mezőgazdasági termelés és a lakosság egyensúlyban maradjanak, s hogy a vérmes szlovák autarkistáknak igaza lehessen. A magyar területek 70 százalékkal nagyobb mezőgazdasági termelő-potenciával tértek haza. Ezek azok a nagy ellentétek, amiket a szlovák agrárpolitika áthidalni akar. A szlovák autarkia hívei 1939 nyarán legalább 35.000 vagon termést vártak, s ott csalódtak legelőször, hogy re383