Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XI. Új állam születik a medencében

XL ÚJ ÁLLAM SZÜLETIK A MEDENCÉBEN Amint a jelenlegi világháború előtt Németország katonai s aztán poliiikai túlsúlyra jutott a nyugati hatalmakkal szemben, megváltozott egész Közép-Európa, s így a KözépDunamedence külpolitikai erőtere is. Ennek a külső erőtér-átalakulásnak egyik legérdekesebb következménye lett, hogy új állam született a Közép-Dunamedencében, annak északi peremén: Szlovákia. Szlovákia az első eredménye a német befolyás túlsúlyrajutásának a Közép-Dunamedencében. A medence 1938-ban és 1940-ben végrehajtott integrációja az északi és erdélyi területek egy részének visszacsatolásával a trianoni Magyarországhoz, nem történt a német hatalmi túlsúly közbelépésére. A magyar területek visszaítélése Olaszország hatására történt, legalább is olyan mértékben, amilyenben e területek visszakerültek. Az első bécsi döntésnél viszont még a müncheni egyezmény hatása is érvényesült, amelyet csak egy hónappal előbb kötöttek a nagyhatalmak, Olaszország, Németország, Anglia és Franciaország. Most már a legizgalmasabb kérdés: miké pen találta meg helyét Szlovákia a Közép-Dunamedence gazdasági rendjében? Hogyan illeszkedett bele ebbe a rendbe? Menynyire építette ki kapcsolatait a medence ama részeivel, amelyek más államszervezetben élnek? Egyáltalán Szlovákia peremvidéki helyzete mutatja-e ráutaltságát a KözépDunamedencére, s ha igen, akkor milyen mértékben? Az alŕbbiakban megvizsgáljuk az új állam iparának, mezőgazdaságának, erdőgazdaságának és pénzügyi viszonyainak fejlődését, hogy feleletet keressünk a fenti kérdésekre. E vizsgálódást nem annyira Szlovákia miatt végezzük el, mint inkább a Közép-Dunamedence miatt. Szlovákia helyzetéből szeretnők megvilágítani, valóban érvénve-s gazdasági egység-e a Közép-Duna medencéie abban a változott külpolitikai erőtérben, amely Szlovákiát megszülte. w 371