Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

A magyar finánctőke hazaszomlva, otthon építette ki szervezeteit. Jelenleg a szervezettség már oly tökéletes, hogy alig van vállalat, amely bele ne tartozna valamelyik nagy tőkeérdekeltségbe. Közlekedésileg a Közép-Dunamedence sz^trombo^sa tökéletes volt. Az utakat és vasutakat mindenütt politikai határok vágták el. Ennek az le*t a közgazdasági következménve. hogv a forgalom rendkívüli m*don meglassult egfcz Közép-Európában. A technika feilődött. de a forga^m lassúbb lett a mesterséges politikai konstrukciók jóvoltából. Nébány s^ázkilométeres középonrópai szakaszon a forgalom 8—10 árával is meglassúbbodott a háború előtti forgalomhoz képest. Ennek elsősorban a gazdasági élet látta nagy kárát. Az összeszomlás. illetőleg a tőke hazaszorulása fokozta szervező kész-sé^ét- a kisebb területpt iobban ki kellet* használni. A két világháború között éppen ezért magasabbfokú lett a tőke szervezőtevékenvséfp. Csakhogy ez nem tör'ént minden esetben a gazdasási élet iavára, hanem a profit biztosítására és — a mezőgazdasággal szembeni érdekek rögzítésére. Éppen ezért a mezőgazdaság oldaláról állandó követeli^pV hangzanak el a tőke szervezeti ellenőrzésére. A karMUörvénvt a gazdák. mezőg^zdófc érdekszervezetei kövntpük elsősorban, is nekik köszönhető, hogv ez a »örvény 1931-ben tptő alá került. Ellenőrzése alá vonta a főké szervező működését. Az agrárok továbbra is állandó figvelemmel kísérték, hogv mi tör*énik ezen a téren, a főke területein. ők közlik ielentéseikben. hogv például 1931-hep ö^zszesen 2fi7 kartellszerű megállapodást kötnek. 1932-ben 56-ot. 1933-ban 81-et, 1934-ben 80-at. A szerződési lendület tehát elég nagv. amit — ismételjük — féltékenv szemmel figvelnek az agrárérdekeltségek, s ez eléggé világosan beszél a szerveződés értékéről és céljáról. 6. M ér Jeq A csonka medenceország n két világháború között nnmj erővel építi ki iparát. Most pótolia be szinte azokat a késéseket, amelyeket Ausztria gyarmatosítása miatt kellett elszenvednie még a kiegyezés után is. ?l .lóc«ik Lajoi: A Kfizép-Duaamulence közgazdasága 369