Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

dasági életei kiemelték a gazdasági válság mélységeiből. Németország úgynevezett hitelinflácót hajtott végre, amelynek titka a sikerbe vetett erős remény. Kiküszöbölte az ércfedezetű pénzt a forgalomból, s a márka értékét és vásárlóerejét az állam tekintélye garantálta. Igen ám, de Németország ugyanakkor hatalmas mértékben függött a világpiacoktól, ahol nem lehetett kiküszöbölni az aranyfedezetű hitelpénzt, a devizákat. A világpiacon vagv áruval vagy arannyal kellett fizetni. Németország arannyal nem tudott, mert nem volt aranya. Áruval sem 's^n tudott, mert ezt az új rendszert állami rendelések táplálták, s azok nagyobbára katonai természetűek voltak. Németország tehát egy átmeneti korszak után, amely 1933-tól 1938-ig, tehát öt esztendeig tartott, a következő helyzet elé került: 1. vagy elfogadtatja a többi európai állammal is az új rendszert, vagvis a devizakereskedelem leépítését és az áruforgalom kontingentált rendszerét, vagy 2. minél több államot kerít befolyása alá, amely államok elfoeadják a német külkereskedelembe való beilleszkedést, tekintet nélkül arra, hogy az űi német közgazdaság kivitele és az odaszállított áruk szolgálják-e az illető államok érdekeit. Az első eset azt jelentette volna, hogy az eurónyi államoknak teljesen át kellett volna szervezni termelésüket. Az eddig kiépített közgazdasági kapcsolatok helyébe Németországgal kellett volna egyre szorosabb közgazdasági együttműködésbe lépniök. A mésik lehetőség azt jelentette volna, hosv az ilven kapcsolatok kiépítése nélkül az egyes államok leszállítják belső gazdasági színvonalukat, és a német Gazdasási élet szolgálatjára fordítják minden erejüket. Mindenki beláthatja, hogy ilyesmit egyetlen nép sem hajthat végre teljesen önkéntesen és máról holnapra. Németországot viszont szorongatta a rettenetes áru- és nyersanyaghiány. Ebben a helyzetben .megpróbálták ideológiai hatásokkal is kiváltani a megfelelő eredményt. A nagy eszmei export énren akkor érte el tetőpontját, mikor Németország már felélte nver^anyagtartalékait, 1938 végén és 1939-ben. De ez az ideclésiai export sem igen hozta meg a kívánt eredménveket. Ekkor Németország gazdasási rendjének belső feszítő erejétől és megfelelő ideológiától hajtva a legkisebb ellenállás irányában megrepedt, és elöntötte 867