Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

mert az a különlegességük, hogy néhány hónapban ipari ollót is feltüntetnek. Az indexet az 1929-es, világválságelőtti esztendőre számították ki: Mezőgazdaság, Ipari anvaés áilat envész- gok és tertés termekei mékek 83.4 96.5 86.3 97.0 87.1 97.4 87.9 98.1 90.3 102.2 92.2 103.1 99.4 103.9 102.4 104.5 105.9 105.1 108.3 105.5 108.6 106.2 108.1 108.7 1940 jan. leb. márc, ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 1941 jan. feb. Állati eredeiû termékek 71.5 75.9 76.2 77.9 83.9 83.1 84.3 88.4 87.3 98.6 98.3 96.2 96.3 96.8 Növényi termékek 88.8 91.0 92.1 92.5 93.2 96.4 106.3 108.8 114.4 112.8 113.3 113.5 113.7 114.8 1083 109.2 109.7 112.9 Agrárolló — 11.4 — 8.9 — 8.4 — 8.2 — 9.9 — 8.5 — 2.4 — 0.2 4- 2.6 + 4.3 + 3.9 + 0.7 — 0.2 — 2.6 1940 négy hónapjában tehát, mégpedig szeptember, október, november és december hónapokban megszűnik az agrárolló, és ipari ollóvá változik. Az összes eddig közölt adatokból ez az első eset, amikor a mezőgazdaság kiszolgáltatottsága megszűnik az iparral szemben, sőt fölénybe is kerül. De ez a háborús viszonyok előszele, a kontinentális zár következménye, a nyersanyagok elmaradása a tengerentúlról, amikor megnő az európai nyersanyagok értéke, becse, s a mezőgazdasági termeivények árai emelkednek. De ez megdrágítja az ipari termékek árait is, s ezek, mint ügves légtornászok, ismét azok fölé dolgozzák magukat. 1941-ben már ismét az agrárolló nyílik ki. A mezőgazdák érdekképviselete tagadta az ipari olló hasznát. Avval érvelt, hogy az indexeknél nem vették figyelembe a termés mennyiségét. 1939-ben a jó termésből a gazdák könnyebben fizethettek többet az iparcikkekért, mint 1940-ben, amikor a termés rossz volt. A kisebb mennyiségű termés tehát elvette az ipari olló hasznát. 1941-ben, 1942-ben és 1943-ban megszűnik a szabad gazdálkodás, a háborús termelés váltja fel, s evvel eltűnik annak lehetősége is, hogy az ipar és rnező354