Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

Ezeket a jelenségeket vastörvényszerűséggel kell nyomon követnie a mezőgazdaság eladósodásának. S valóban, az eladósodás szinte párhuzamosan alakult ki e jelenségekke!: a legenyhébb Bulgáriában, ellenben a legnagyobb Romániában, Jugoszláviában. Romániában például egész radikálisan, a paraszt- és gazdaadósságok teljes elengedésével lehetett csak segíteni a helyzeten. Nem csoda, hogy román közgazda jutott a legközelebb a keleteurópai parasztsors megértéséhez. Mihaí Manoilescu, a romániai kereskedelmi kamarák uniójának elnöke állapította meg egy budapesti előadásában: „A mezőgazdasági államoknak közös a tragédiájuk. Ez a tragédia abból áll, hogy az ipari államok évszázadokon át kizsákmányolták a mezőgazdasággal foglalkozó népeket. így alakult ki az ipari Európa mellett az agrár Európa. A klasszikus közgazdaságtan azt tart ja, hogy az agrárállamoknak a mezőgazdaságra kell korlátozniok termelésüket, mert a mezőgazdaság éppen úgy gazdagít, mint az ipar. Ez azonban tévedés. Magyarországon például a mezőgazdaság produktivitása munkásonkint 815, az iparé viszont 1291 frank. Ausztriában ugyancsak munkásonkint 490, illetőleg 1886 frank. Az ipari államok kevésszámú munkással előállított árucikkért vásárolják meg az agrárállamok olyan termeivényeit, melyek előállításán sok munkás dolgozott. A helyzet például az, hogy ötven magyar paraszt munkáját lehet esetleg becserélni egy amerikai munkás munkájáért". Ennek alapján tehát az a helyzet, hogy Magyarországon egy és félszer, Ausztriában háromszor annyit kell dolgoznia egy mezőgazdasági munkásnak, ha olyan értéket akar előállítani, mint egy ipari munkás. Ez a helyzet is sürgetővé teszi a mezőgazdasági termelés üzemtechnikai fejlesztését, nálunk is, de minden keleteurópai államban is. Az agrárolló alakulása Magyarországon Többféle számi ás került forgalomba az árindexekkel kapcsolatban a két világháború között. Az OMK 1935-ben megtartott közgyűlésén ismertették a Magyar Gazdaságkutató intézet számítását, amely az 1913-as esztendőre, mint alapra vonatkoztatva számította ki az árak mutatószámait. 351