Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
X.Magyarország a két háború között
arra, hogy értékük szerint cserélődjenek agrártermeivényekkel. Minthogy általános jelenség ez, első feladatunk megállapítani, hogy Magyarországon milyen mértékben észlelték a többi agrárállamokhoz képest a világháború után. Erre nézve a római mezőgazdasági intézet sok számítást végzett. 1925/26. gazdasági esztendőben az 1913/14-es esztendőre mint alapra (100-ra) vonatkoztatva a következő árindextáblát számították ki: az eladott mezőgazdasági termékeknél Az árindex « m.,j„„H.. afildmtvea lét/J fenntartásához ság termelési 5zûkség(s áru k költségéinél k ô| tségeinél Bulgária . . . . 1294 101'4 105*9 Magyarország . . 1059 111*0 157*2 Lengyelország . 98'5 136*9 149*4 Románia . . 831 191*0 273*5 Jugoszlávia . 111'2 124*4 235*7 Európai átlag . . 122'9 1341 179*8 Bulgária esetében az eladott mezőgazdasági termékek árai emelkedtek a legjobban, sokkal jobban, mint a mezőgazdaság termelő-költségei és a földműves létfenntartásához szükséges áruk árai. Rendkívül kedvező ez a helyzet, a parasztság gyarapodásához vezető. Magyarországon már sokkal rosszabb állapotok alakultak. Elsősorban alig emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai az utolsó békeévhez képest, ellenben elég jelentékenyen emelkedtek a termelőköltségek a mezőgazdaságban és katasztrofálisan a parasztság létfenntartásához szükséges cikkek árai. Az a különbség, amely a mezőgazdasági termékek és a létfenntartási cikkek indexe között van, az egész trianoni tragédia tükre: a feldarabolás és a Közép-Dunamedence feldúlása rendkívüli módon megnehezítette a megélhetést, s végtelenül érdekes, hogy a megélhetési nehézségek az agrár tömegeknél is mutatkoznak. Lengyelország helyzete sem kielégítő. Az agrártermelvények értéke alulmaradt az 1913/14-es színvonalon, ugyanakkor a termelési költségek elég jelentékeny módon, a létfenntartási költségek pedig rendkívüli módon emelkedtek. A két következő állam, Románia és Jugoszlávia állapota 549
