Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

az élelmezési válság lehetőségei is mutatkoznak. Ha a medenceország népessége emeli szükségletei kielégítésének mértékét, könnyen előállhat, hogy mezőgazdasági kivitele teljesen lecsökken, sőt behozatalra szorul. Később térünk ki rá, hogy a terméshozamok stagnálása milyen agrárpolitikai vagy üzempolitikai tervek megalkotására vezetett. Agrártermelésünk része a nemzeti jövedelem gyarapításában A mezőgazdasági termelőtevékenység jelentőségének megállapítására meg kell néznünk: milyen helyet foglal el a többi termelőtevékenységek mellett a nemzeti jövedelem gyarapításában. Az alábbiakban közölt adatok Matolcsy és Varga számításaira támaszkodnak. 1925 26 1930 1 1933 34 1935/36 1938/39 Millió pengőben Tiszta nemzeti jövedelem . 5419'9 4691'G S545"5 3987'9 4914"0 Ebből: Mezőgazdaság 2156'5 1608'6 983'3 12700 1490 1 Gyáripar . . 10318 927'6 729'6 8791 1245 9 A mezőgazdaság, stagnáló állapota s az ipari termelés állandó növekedése mellett még mindig vezető helyet foglal el a nemzeti jövedelem gyarapításában. 1938—39-ben azonban az ipar már nagyon közel jutott ahhoz a részhez, amelyet az agrártevékenység szolgáltatott a nemzeti jövedelemnek. A maradékország termelőtevékenysége tehát az egyre növekvő ipari termelés jegyében állott. A nemzeti jövedelemben való részesedés megerősíti tehát az eddigi eredményeket a maradék medenceország termeléséről. A mezőgazdaság és ipar viszonya Az ország agrártermelését — mint bármely más országét — nem lehet megérteni önmagában. Az agrártermelés az ipari termelésben egészül ki, s a két termelő347