Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

maga számára a legmagasabb fokozatot szerette volna biztosítani, az ipari kivitelt. Az ipari kivitelben is meg lehet különböztetni félgyártmányok, készgyártmányok és termelőeszközök kivitelét. A termelőeszközök kivitele, vagyis a gépek exportálása képezi erejét a legfejlettebb nemzetgazdaságoknak. A termelőeszközök gyártása tehát a legtökéletesebb ipari termelőtechnikai tevékenység. Ezen összefüggések szempontjából is örömmel lehet a maradék medenceország gépkivitelére tekinteni, mely a fentieken kívül azt is bizonyítja, hogy a medence termelőtevékenységének gazdag hagyományai vannak, s felhágott a legmagasabb termelőtechnikai színvonalra. A termelt érték nagyságának szempontjából az élelmezési ipar a legjelentősebb az összes iparágak közül. A termelt érték alakulását itt is bemutatjuk: A termelés értéke millió pengőben: 1921 464.8 1931 720.8 1922 677.1 1932 691.6 1923 602.9 1933 603.0 1924 813.5 1934 625.6 1925 944.6 1935 719.0 1926 933.9 1936 781.0 1927 1060 9 1937 885.8 1928 1106.0 1938 927.9 1929 1026.3 1939 1071.0 1930 882.3 Amint a fejlődés mutatja, közel félmilliárdos színvonalról indul 1921-ben és csodálatos magasságokba emelkedik. 1927-ben történik meg először, hogy az élelmiszeripar eléri, s meghaladja az egymilliárd pengő kiviteli értéket. Egészen 19.30-ig tartja is az élelmiszeripar ezt a milliárdos színvonalat. Ekkor esés következik be. s csak 1939ben emelkedik ismét a milliárdos színvonal fölé. Evvel a milliárdos tétellel az élelmiszeripar teszi ki a magyar ipari termelés egyharmadát 1939-ben. Az élelmiszeriparban foglal helvet a nagy középdunamedencei mezőgazdasági ipar teljesítménye. A Közép-Dunamedence szétrombolása után a mezőgazdasági ipar sokkal nagvobb részben maradt a medence központi helyein, mint egyéb iparágak. Ebből kifolyólag ipari túlméretezettség ál336