Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

J Az ipartelepek A gyáriparban száma foglalkoztatottak száma 1921 . . . 2.124 173.725 1922 . . . 2.494 215.419 1923 . . . 2.739 235.712, 1924 . . . 2.876 223.998 1925 . . . 3.160 219.296 1926 . . . 3.287 222.880 1927 . . . 3.544 259.207 1928 . . . 3.553 268.163 1929 . . . 3.512 269.609 1930 . . . 3.491 244.283 1931 . . . 3.424 222.021 1932 . . . 3.324 202.117 1933 . . . 3.352 207.178 1934 . . . 3.387 228.189 1935 . . . 3.491 255.944 1936 . . . 3.700 290.385 1937 . . . 3.902 324.883 1938 . . . 3.990 341.876 1939 . . . 4.334 404.792 Ebben az adatsorban benne van ipari fejlődésünk egész története a két világháború között. Az ipartelepek számának kitartó emelkedésével találkozunk rögtön a fejlődés kezdetén. Az emelkedés pontosan 1929-ig tart. A munkásság számában az első években van ingadozás, s ez a háború hatásaira vezethető még vissza. Azután elmaradnak az ingadozások, s a munkásság, illetőleg az iparban foglalkoztatottak száma szintén 1929-ig emelkedik. Ekkor törés következik mind az üzemek számában, mind a foglalkoztatottakéban. Ennek oka: ebben az esztendőben tört ki a gazdasági világválság, amely Amerikából indulva Anglián keresztül végigzúdult az egész világon. Egészen 1936-ig tart a válság hatása, ekkor ismét a fejlődés jeleit figyelhetjük meg. Egyesek szerint már a háborús konjunktúra vetette előre hatását, de Magyarországnak nem volt jelentős hadiipara, hogy a konjunktúra ösztönzőleg hathatott volna az ipari termelés fejlődésére. Az alábbiakban még a fogyasztott szénmennyiség és a termelt érték szempontjából mutatjuk be ezt a két világháború közé eső fejlődést: 327