Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IX. A medence szétszakított részei

elveszik a termőföldet. Romániában és Jugoszláviában ki­szórják az iparból és a kereskedelemből a magyarságot, és elveszik a termőföldet. A földosztást mindhárom helyen te­lepítésre is felhasználják. Az elvett területeken szláv rajo­kat ültetnek be a Közép-Duna medencéjébe, hogy evvel a szláv etnikum kiterjedését segítsék a medence közepe felé. Evvel politikai argumentumokat vélnek teremthetni. Azt hiszik, hogy a világháború után leültetett szláv tömegek a szlávság történelmi jogát bizonyítják majd a Közép-Duna­medence belsejére. Végeredményben úgy érezzük, hogy Bratianu miniszter mindhárom friss nacionalizmus állás­pontját szögezte le nyilatkozatában. Mindent egybevetve, olyan lett a Közép-Duna meden­céje ebben a korban, mint egy szép antik amfiteátrum. amelynek nagy köröndjeit köröskörül avatatlan és ellensé­ges erők kibontották, és anyagát széthordták más épületek­hez. Az új épületek falában, homlokzatában fel lehet ismerni a nemesen faragott köveket, kinéznek azok a hevenyészett konstrukciók arcából, és egyedül is emlékeztetnek a nagy mü stílusára. Ha most megvizsgáljuk a maradék medence­ország állapotát és fejlődését a világháború után, lépten­nyomon rábukkanunk kapcsolatokra a leszakított részek­kel. Ezek a kapcsolatok az egymáshoz tartozást bizonyítják a leszakítás után is hosszú ideig. Mint a beépített kődarab művészi faragása, úgy emlékeztetnek ezek a kapcsolatok a Közép-Dunamedence stílusegységére a szétszakítás elle nére is. 323

Next

/
Thumbnails
Contents