Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
IX. A medence szétszakított részei
Főleg az ipar leépítésével szabaddá lett magyar elem húzódott a szerb városokba. Csuka János írja egy 1941ben megjelent tanulmányában a délvidéki magyarság elvándorlásáról: „A tízévelőtti adatok is azt bizonyítják, hogy a volt Dunabánságtól távoleső városokban, ipari gócpontokban már 1931-ben több mint 20.000 magyar élt, akiknek túlnvomó része iparos volt. Az elmúlt tíz év alatt ez a szám kétségtelenül megkétszereződött, úgy, hogy a Vajdaság elvesztette, értékes magyar szakmunkásainak egy részét, akik Jugoszlávia összeomlásával sietve tértek vissza régi lakóhelyükre, ahonnan a munkahiány távozásra késztette őket." A magyar ipar tehát elpusztult, de pusztulásában arra lett hivatva, hogy szabaddá lett eleme ;, főleg a szakmunkésság, a balkáni szerb tartományok iparosodását segítsék. Mindenképen eszközszerűsödött hát a leszakított rószek emberállománva, sorsa az elkoldu-sodás lett, s ha ebből a scrshól menekülni akart, akkor nem látott más lehetőséget maga előtt, mint a szolgálatot proletáři színvonalon. Mérleg A rövid ismertetés után n következőképen lehetne fölállítani a Közép-Dunamedence elszakított részeinek a mérlegét. Az áramok, melyekhez az eaves részeket odakapcsolták, különböző fejlődési fokon állottak, de mégis egyformán hatottak a leszakított részek gazdasági és társadalm\ életére. Csehszlovákia az elszakított Felső-Afaauarországot en y merőben kapitalista állapotban lévő terílethez ragasztotla. De az elszakított terület grzdascgi fejlr dpsét vem emflte és nrm irányította a kapitalizmus felé. Ellenkező iránvban indította el a gazdasági folnamatokat: a anarmatosodás irányában. A szlovákság szempontjából például arra lett volna s z ň k s én. hnaij a csehek siettessék a poliárasorlns befejezését, ménnedia azért, hoay a szlov'ksra minél előbb népi állapotából a nemzeti á'lapotba emelkrdiék. A csehek azonban e hehjett leépítették az ipart, amelyet a mnqvnr kormánvrat teremtett a szlovák s áa nazdasáqi és társadalmi polgárosítására. Ebből a szempontból a magyar kormány21 Jócsik Lajos: A Kőzép-Dunamcdence közgazdasága. 321
