Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IX. A medence szétszakított részei

bői képezték ki iparpolitikájukat. A kisebbségi magyarság Jugoszláviában, tehát a Közép-Dunamedence két ős ellenségének az emlékeivel és módszereivel találta magát szemben, majdnem negyedszázadig alkalma volt visszaidézni a inedenceország elmúlt korszakait. Olyan volt hát a helyzet, mintha időgépbe ült volt a magyarság, mely messzi korokba vitte, vissza az elmúlt időbe. Elsősorban állami szállításokban magyar iparos és kereskedő nem vehetett részt. Különösen a válságok éveiben volt ez szomorú körülmény, mert ilyenkor csak az állami rendelések segíthettek volna a gazdasági depresszió átvészelésében. Ugyanakkor megfosztotta az iparpolitika minden tőkétől a vajdasági ipart. A leszakítás idején még 168 bank működött ezen a területen. Ezeket a bankokat a szerbek vagy megszüntették, vagy pedig arra kényszerítették, hogy szerb pénzintézetekbe olvadjanak be. Ugyanez a sors érte a magyar szövetkezeteket is, a kisipar pénzintézeteit. A leszakításkor 230 szövetkezet működött, Jugoszlávia felbomlásának idején már csak 17. Ugyanilyen politikát folytattak a románok is a magyar szövetkezetekkel szemben, de még a csehek is. Amikor Csehszlovákiában a kisebbségi magyarság az önsegély elvére helyezkedve egyre alapította a szövetkezeteket, a cseh kormányzat betiltotta újabbak alapítását. Csak Hodža függesztette fel ezt a zárlatot miniszterelnöksége idején, amikor recsegett az állam szerkezete, a kisebbségi tárgyalások során, mint engedményt adta vissza a szövetkezetek, főleg pedig a hitelszövetkezetek alapításának jogát. Elvonta az agrárhitelekét is a kormányzat a magyar agrártermeléstől. Belgrádnak 23,590.000 dinár agrárhitelt nyújtottak, hogy a hozzátartozó szerb földművesek adósságait rendezzék. A Vajdaság semmit sem kapott, ugyanakkor a telepeseket és dobrovolyácokat titokban pénzelték. Az elszegényítés szolgálatába állították a házadót. Házadóval csak az 5000 lelket számláló és nagyobb községeket terhelték. Tudták nagyon jól, hogy ilyen nagy parasztközségek csak a középdunamedencei részeken alakultak, ennek következtében a házadó csak a leszakított részeket terhelte. Ugyanilyen tendenciával alkották meg a földadót is. A vajdasági magyar földművelőkre olyan nagy adót ve318