Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IX. A medence szétszakított részei

tek kormányra, akik a nemzeti bank kizárólagos hatás körébe utalták az agrárreform jövedelmét, mert a nem­zeti bank a liberálisok bankja volt. Hogy mit vettek el az erdélyi magyarságtól és mii juttatlak a románságnak vagy a magyar parasztságnak, azt nagyon nehéz megállapítani. Nem lehet azért, mert a románok sohasem adtak ki statisztikát erre nézve, a ma­gyarság pedig mindezideig nem írta össze veszteségeit. In­kább csak egyes kirívó eseteket jegyzett fel a szakiroda­lom, amelyekből a földreform egész kivitelére nem, csak jellegére, minőségére következtethetünk. Így megállapít­ható az, hogy a legsúlyosabb kárt az egyházi és iskolai, valamint alapítványi birtokok szenvedték el. Az alapítvá­nyi föld kisajátítása az intézményeket érintette súlyosan, az intézményeken keresztül pedig az erdélyi magyarság kultúráját. Mikó Imre „Huszonkét év 1918—1940" című könyvében legjellemzőbbnek a marosszentimrei hunyadi­kori református templom esetét tartja, amit a hozzátartozó harminc holddal együtt azon a címen sajátították ki, hogy az egyházközség elnéptelenedett, és a görögkatolikus egy­háznak adták. A balázsfalvi érsek azonban nem fogadta el a templomot. Nem létező román egyházközségek is kap­tak földet. Ugyanakkor a nagyváradi, gyulafehérvári, te­mesvári és szatmári római katolikus püspökség 290.507 hold birtokából kisajátítottak 277 513 holdat. A Király­hágón-túli református egyház 62.148 holdjából 25.222 hol­dat, az unitárius egyház 17.916 holdjából 11.389 holdat, az evangélikus szuperintendencia 1041 holdjából 73 hol­dat veitek el. A római magyar egyházak egész birtokállagá­nak 84.54%-át vették el. Súlyosan érintette az erdélyi földreform a közbirtokos­ság földjeit. A közbirtokosságok az ősi földközösség ma­radványai. A székelyföldön sok az erdő és a legelő, amely nem alkalmas az egyéni gazdálkodásra. A székely var­megyék lakosságának fő jövedelmi forrása az állattenyész tés és a fakitermelés. Sok székelynek egyedüli vagyona vagy jövedelme az a részesedés, amit a közbirtokosságtól kap. Amikor bevezették a telekkönyvi rendszert, azokat a legelőket vagy erdőket, amelyekből a községek közterheit fedezték, a község nevére írták, a többit pedig meghagy­ták a közbirtokosság tulajdonában. A román földreform ,310

Next

/
Thumbnails
Contents