Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

mukat a Közép-Dunamedencében. Csakhogy a csehek nem tudták államukat rendesen kitölteni. Nem tudják szilárdan magukhoz kapcsolni a 26.738 négyzetkilométert kitevő Morvaországot és Sziléziát. Ezt a részt hegyek választják el, ezenkívül mástörzsü és nyelvű nép is lakja, s északról és délről nyitva áll a lengyel és a német befolyásnak és beözönlésnek. De a csehek a cseh-medencét sem tudják kitölteni, mert itt 3,600.000 német él, mindenütt a határhegyeket lakia meg, s a medencének csak egyetlen pontja van, a Sumavában fekvő Domazslicei-hágó, ahol a csehek elérik a politikai határt a chodok törzsével, mely törzs a csehek székelyeinek nevezhető. Mindenütt másutt a németség 30—60 —80 kilométeres sávban meglakia az ország peremét. Mivel ez a jelentékeny kisebbség a nagy német birodalom népi, gazdasági és politikai erejére támaszkodik, a csehek nem érzik biztonságban magukat: Ezért kapcsolódnak a morvákhoz. De Morvaországban, illetőleg Sziléziában a lengyelekkel találják szemben magukat, erőteljes és öntudatos néppel, mely a 30 milliós lengyelségre támaszkodik gazdasági és politikai erejével. A kicsiség és a cseh medencére nehezedő német és lengyel demográfiai és gazdasági nyomás továbbhajtja a cseheket a szlovákság felé. A kétmilliós szlovákság felszívásával a középnép terjedelmét akarják elérni, hogy számbelileg maguk is valakiknek s valamiknek érezhessék magukat, s ami a legfontosabb, hogy megvethessék lábukat a Közép-Dunamedencében, ahol már nincs oly nyomasztó külső fölény, mert itt csak a 13 milliós magyarsággal találják szemben magukat. A csehség nem tudja politikai viszonyát sem rendezni közvetlen szomszédjaihoz, ez is hajtja be őt a Közép-Duna medencéjébe, ahol még sincs oly nagy ellenféllel dolga, mint amekkora a németség vagy a lengyelség. A csehek tehát a legkisebb ellenállás útján menekülnek eredeti telepeikről, és a Közép-Dunamedence szolidabb körülményeibe húzódnak. Amíg ezt nem lehetett végrehajtani területi elszakítással, addig roppant tömegekben vándoroltak be ebbe az országba. Amint a politikai körülmények megengedték, területeket téptek le a medenceország kárpáti pereméről. A románokat a magasabb kultúrforma vágva hajtotta Erdélybe, lia a legnyugodtabb men'séget keressük számukra azért, amiért Erdélyt, a Közép-Dünamedence legtermészetesebb alkatrészét onnan kiszakították. Az Erdélybe beszi281