Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

Hogy írásba foglalt törvényt alkottak a Habsburgi hatalom jogi alapjaként, ezt a magyar jogászészjárás erkölcsi értelemben is törvényesített és szentségesített folyamatnak tünteti fel. Nos hát e törvényesség ellenére a magyar élet társadalmi, gazdasági és népi állományunk tekintetében olyan pusztulásnak lett kitéve, amekkorát nem pusztított bennünk a másik imperializmus, a török, metyet formulák nem törvényesítettek fölöttünk, mivel a nyugati imperializmus, melyhez mi sorsunkat könnyelműen hozzákötöttük. hatalmi ellenlábasa volt. Míg a magyar jobbágyság boldogan menekült török oltalom alá a törvényes király területeiről, míg a magyar nagybirtokosság abban a korban nyugodtan szövetkezik a törökkel (szövetkezett vele a legkatolikusabb uralkodó is, a francia király), hogy a magyar öncélúságnak legalább az egyik medencepusztító imperializmus támogatását megszerezze, addig történetírásunk a másik imperializmus bomlasztó politikájában látja a magyar lét továbbfejlődését. Ezt a torzítást csak úgy lehet helyreütni, ha feltárjuk e kor gazdasági és társadalmi válságát s benne a magyarság eddig legszörnyűbb pusztulását. I. A Habsburgok Magyarországa — II. Thököly Imre fejedelemsége — III. A Lengyelországhoz tartozó terület — IV. Az Erdélyi fejedelemség — V. À töröknek adózó terület — VI. A török terület, amely a birodalomhoz tartozott.