Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

Duna medencéje, mini e vidék leghatározottabb gazdasági és történelmi egyéniséggel rendelkező része, megőrizhesse egységét. E megoldás segítségével a Közép-Duna medencéje újra kibontakozhatott volna abból a nirvánából, amelybe a háború által lanszírozott tervek taszították. Üjra egyéniség és egység lehetett volna, megőrizhette volna, és minden bi­zonnyal még jobban kifejleszthette volna egységes karakte­rét, amit oly nehezen tudott kifejleszteni, méfc a kiegyezés után is számtalan gyarmatosító tendenciával küszködve. A Közép-Dunamedenee széttörése. Ausztria a kedvező alkalmat nem tudta megragadni. Egy év múlva már másképen gondoltak nyugaton a Duna­völgyére. Mikor Németország a háborút elvesztette, akkor, mivel nagyobb középeurópai blokkot nem lehetett létre­hozni, a kis államok rendszerére tértek át. Ebben a rend­szerben a Közép-Duna medencéjét teljesen feldarabolták. A feldarabolást erkölcsileg a háború felidézésének a felelőssége alapján hajtották végre. A környező népek propagandája minden bizonyíték nélkül állította, hogy Magyarországot terhelte a legnagyobb felelősség a háború kitöréséért. Ami­kor azonban nyilvánosságra kerültek a szarajevói merény­let utáni magyar álláspont okiratai, elejtették a felelősség vádját Magyarország ellen, a vád alapján végrehajtott meg­csonkítást azonban meghagyták, és a megcsonkítás után új érveket kovácsoltak a vád alátámasztására. Ilyen érv volt, hogy a monarchiában a magyarok nyomták el a nemzetisé­geket. Ezt a vádat azelőtt sohasem hangoztatták, csak ami­kor új igazolásra lett szükség a megcsonkításhoz. A béke­tárgyalások magyar jegyzőkönyvei erre feltárták a nemze­tiségek képviselőinek nyilatkozatait a háború alatt. Minden nyilatkozat a rendszer alapján állott, s hazájának nevezte Magyarországot, mint amiképen hazája is volt minden nép­nek, melyben a magyarokat éppen úgy sújtotta Ausztria bá­násmódja, mint az összes többi népeket. De ekkor már ál­lottak az utódállamok, a szövetségesek között pedig felme­rüllek a majdnem háborúhoz vezető ellentétek a béketár­gyalásokon, s Európa olyan rend elé készült, s el is indult feléje, ahol a rendet népek és egységek ellen elkövetett jus­ticmordra építették. 279

Next

/
Thumbnails
Contents