Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában
fenyegette háborús veszély, amelyet Spalaikovics pétervári szerb követ, Hartwig belgrádi orosz ügynök szított, s amelybe Masaryk is bekapcsolódott. Éppen ekkor dolgozta ki Ferenc Ferdinánd trónörökös emlékiratát, amelyben körvonalozta rendszerét, ha átveszi az uralmat a monarch 5 ában. A monarchiából egységes osztrák birodalmat akart csinálni, tehát visszakapcsolta a kormánvzás célkitűzéseit a kiegyezés előtti időkbe, Bach. Metternich és Kollonich hagyományaihoz. A magyar alkotmányt el kívánta törölni, egységes parlamentet akart bevezetni. Mamjarorszán ellen nyilt háborút kezdett volna, mint 1848—49-ben, hogy az egész Közép-Dunnmedencét beolvassza a monarchiába, a horvátok segítségével Szerbiát szerezte volna meg és olvasztotta volna be az osztrák tartományok rendszerébe, Románia megnverésére is meg kívánt tenni mindent, valamint Olaszországot is visszatéríteni kívánta ehhez a naevszerü birodalomhoz, a német-osztrák szövetséget használva fel, hogy nyomást gyakorol ion az olaszokra. A monarchiából valamiféle népállamot (Völkerstaat) akart létrehozni, valamilyen nemzetekfeletti uralkodó családdal és haderővel. Az osztrák'centralisták állottak a tervek mögött. Ezek a nemzetek felé úgy tűntették fel a készülő terveket, hogy itt valami föderatív rendszerről van szó, de a lényeg az volt, hogy a Közép-Dunamedencét kitöltő szuverén maevar államot fegyeres erővel betörjék Ausztriába. A csehek, románok és szerbek azonnal a terv mellé állottak. A csehek, Beneš egy 1908-as nyilatkozata szerint, meg lettek volna elégedve autonómiával e terv megvalósulása esetén, a magyarokról viszont úgy nyilatkozott, hogv „sem többet, sem kevesebbet nem vesztettek volna, ha föderalizálják vaev felosztják őket". A csehek, románok és szerbek két lehetőséget tartogattak a tűzben, Oroszországot és Ferenc Ferdinánd tervét. Nem igaz az, hogy keresték volna a megbékélést és a Dunamedence dolgainak békés elrendezését. Már ekkor nacionalista hatalmi túltengés égett célkitűzéseikben. Nagy szláv államról álmodtak cseh vezetés alatt. Amikor Kossuth Ferenc a XX. század elején pártja nevében kijelentette, hogy Magyarország szívesen kötne új kie n, iezcst olyan Ausztriával, amelyben a csehek nemzeti törekvései diadalra jutnak, a ruszofil csehek vezetője. Kramář kijelentette, hogy ezen az alapon nem kíván együttműködni a magyarokkal. Ehhez az epizódhoz Horváth Jenő a következő ,272
