Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

válságot is felidézett, amikor a magyarság meg akarta szervezni a medenceország gazdasági öncélúságát. 6. A magyarság Kossuth Ferenc iparügi ministersége alatt kísérletet tesz arra, hogy a medenceország öncélú iparosodását befejezze, de ipari szabadságharca el' bukik éppen úgy, mint nemzeti, illeiöleg politikai harca. 7. Kerkápoly magyar pénzügyminiszter pénzügyi téren kísérli meg az osztrák kötelékek alól való felszabadulást, és kétszer szenved hajótörést, mint később Kossuth Ferenc. 8. A magyarság ebben a korban még ki sem élheti a polgári kapitalista fejlődés nemzeti formáit, már is nemzetközi formák rontanak rá. Ebben a tekintetben a legfontosabb a finánctőke rendkívül korai jelentkezése a medence közgazdasági életében. 9. A magyar tőke finánckapitalista formájában összefonódik a balkáni államokban az ottani tőkékkel, sőt nyugati tökéket is magához vonz, de még példát is mutat nekik. 10. A magyar, vagy középdunamedencei finánctőke behatol a Balkánra, gazdasági ösztönzésével ő serkenti polgári létformára az itt élő népeket, jobbágyságot szabadít, s így végül is serkenti azokat az erőket, amelyek politikailag szétrombolják a Közép-Duna medencéjét az első világháború után. 11. A medence megtelitődik demográfiai erőkkel, ekkora tömegek azelőtt sohasem laktak itt. Mivel Ausztria késlelteti az iparosodást, a demográfiai erő viszonylagos túlnépesedésben és kivándorlásban tud csak levezetődni. Fokozza ezt a veszélyt az a körülmény, hogy 1890 óta a magyar mezőgazdaság stagnál a termelékenység tekintetében, vagyis nem szélesíti népességeltartó alapjait. 12. Végül meg kell állapítani, hogy a Közép-Duna medencéje ebben a korban telítődött meg gazdasági tevékenységgel, majd demográfiai erővel. A gazdasági fejlődés számtalan akadályon és visszatartáson keresztül mégis elérte az egységesedés nem közönséges fokát, s így ipari, kereskedelmi és pénzügyi tekintetben mint kész egyéniség bontakozott ki a fejlődésben. 267