Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

után a kiegyezéssel megindult a normálisabb alkotmányos és gazdasági élet, az idegen intézetek megrohanták a KözépDuna medencéjét. Az intézetek ugyanis nagyobb számban jelenlkeznek a kiegyezés után, mint azt az abszolutizmus elnyomott közgazdasági viszonyai után várná az ember. Az alaptőke és a tartaléktőke fejlődését kell még megnéznünk az alábbiakban, hogy a pénzintézetek állapotáról pontosabb képet kapjunk. Alaptőke Bankok Földhitelint. Takarékp. Szövelk. összesen ezer osztrák forintokban 1867 8.579 — 2.017 173 10.769 1870 24.088 600 7.194 514 32.398 1875 53.470 9 170 19.837 15.253 97.730 1880 33.664 7.958 20.989 15.580 78.191 1885 49.022 12.210 26.482 25.292 113.006 1890 47.946 12.210 33.335 32.942 128.333 1895 98.818 17.040 62.313 45.914 224.085 1900 130.709 22.040 82.955 69.019 304.723 A kiegyezés után 1870-ig majdnem háromszázszázalélékos emelkedést látunk. Azután megtorpanás következik az 1869-ben kiütött tőzsdeválság miatt, később visszaesés, mely az 1873-as második tőzsdeválságnak tudható be. A fejlődés ezután is mérsékeltnek mondható. Lássuk a tartaléktőke fejlődését! Tartaléktőke Bankok Földhitolint. Takarékp. Szövetk. összesen ezer osztrák forintokban 1867 101 2.438 1.147 28 3.714 1870 360 3.201 1.394 63 5.018 1875 1.388 3.575 3.586 355 8.904 1880 2.517 7.881 10.824 570 21.792 1885 9.079 10.128 21.003 1.133 41.343 1890 7.705 14.709 29.919 1.898 54.231 1895 21 669 19.011 52.270 3.264 92.614 1900 36.098 29.319 65.824 6.356 137.597 A tartalékalap a pénzintézetek megizmosodásának a mutatója, belőle pótolják az alaptőke esetleges veszteségeit. 18' 243