Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

szaggatott medencében a magyar nép volt őrizője ennek a tradíciónak. A nép csak a maga módján tud kifejezést adni hangulatainak és meggyőződéseinek. Csehszlovákiában gyakran Kossu'h-nóíákat énekelt. És — ezrével került ezért a cseh börtönökbe. A csehek hát nemcsak hogy elfogadták Ausztriát a maguk előnyeire, hanem még meq is védték Ausztria szellemét. és vigyáztak jóhirére a kossuthi néphangulatokkal szemben. S mindezt valamiféle újsütetű speciális demokráciára hivatkozással tették. Ennek a demokráciának az volt a lényege, hogy ami a csehek számára előnyös, az valaho^v demokratikus, de ami más nemzetek számára jogos velük szemben, az a reakció szolgálatában áll és európaellenes. A történelem alig ismer érdekesebb misztifikációt. A maga helyén részletesen bemutatjuk majd, hogy a csehek miképen folytatták Csehszlovákiában az Ausztria állal megalkotott gyarmati politikát a Közép-Duna medencéjéből kiszakított területek és népek ellen. 3. 31 ezőgazdaság A mezőgazdaság szerkezete A mezőgazdaság ismertetését szerkezeti kérdések tisztázásával kell kezdenünk. Milyen lett a földbirtok megoszlása, milyen üzemi csoportok alakultak, mit tett a belterjesség terén a fejlődés, mennyire haladt előre a termelés lechnizálása, stb., ezekre a kérdésekre kell mindenekelőtt megfelelni. A XIX. század vége felé megejtett első használható statisztikai felvételek szerint az ország népességének 76.41 százaléka élt őstermelésből. A szorosabban vett mezőgazdaságból összesen 4,447.088 személy élt. Az ország tagadhatatlan őstermelő volt, az őstermelés és a mezőgazdasági termelés volt a fő jellegzetessége. A mezőgazdaság üzemi oldalát a gazdaságok nagyságára vonatkozó alábbi adatok világítják meg: V16 . •