Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

kapitalizmus felemás formáit teremtette meg. Ausztriában ezt megtoldották még egy lépéssel, és az ultrakapitalizmus, a finánckapitalizmus formáit házasították bele a feudális csökevényekbe. Igv jött létre az osztrák feudofinanckapitalizmus, így azonosult II. József a Rothschildokkal. Nem érdekfelen éppen a szén árpolitikájával kapcsolatban részletesebben megvizsgálni e furcsa közgazdasági képződménynek alakulását és szervezetét. A Közép-Dunamedencében, vagvis Masvarországon a Rothschild-érdekellségbe tartozó Magyar Általános Hitelbank irányította a szén árpolitikáját. Hozván? A Masvar Általános Hitelbank érdekeltségéhez tartozik a legnaffvobb magyar szénvállalat, a „Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság". Ez a vállalat 1891-ben keletkezett, és otyan pályát futott be. mint „az éj* szédületes metenriai". Az osztrák finánctőke egvik leffiobhan sikerült kiteljesedése lett. A vertikális és horizontális tőkekoncentráció, illetőleg ipari összpontosítás olvan szervezetét hozta létre, hogv mmt iskolapéldán tanítani lehet raita ezeket a folyamatokat. Először csak horizontálisan duzzad, csak szénbánvákat és szénváltalatokat kapcsol magához, maid ráveti macát a vertikális koncentrációra, és mindenféle vállalatot megszáll. nem válogat. Alakulása 11'án röv'drtel megszerzik a borsodmegvei, centeri és királdi szénbánvákat. Usrvnnakkor széniogot biziosít magának a társaság a feltáratlan szénferiiletekre. 1894-ben megszerzi Szirmav gróf saiószentpéteri bányáját és a határ összes szénjogait. A következő esztendőben a Xifkovics-bányát ragadja magához. 1898-ban megveszi a Trifaili Kőszénbánva Részvénytársaság esztergommegvei, Dorog és Tokod községek határában fekvő bányáit. Mindez a horizontális összpontosítás, az ecvnemü üzemek összekapcsolása. De 1894-ben már azt látjuk, bogy megalakítja a társaság a „Hazai Üvegipar Részvénytársaságot" Sajószentpéteren. Ugyanakkor a szénvállalat eredményes fúrásokat eszközöl Felsőgalla, Bánhida és Alsógaila községek határában. Tatabánya a vertikális fejlesztés jegyében elektromos áramfejlesztő központot, kőbányát, hrikettgyárat, mészégetőt, gép-, villamos-, ácsműhelyeket, Portland- és bauxit-cementgyárat, faimpregnáló telenet, karbidgyárat, szénpárolót és kátrányfeldolgozó üzemet rendeznek be, 1905-ben báró Radvánszky árváitól, akiknek 212