Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

II. A polgárosodás küszöbén

őket, majd az 1525-ben megtartott rákosi gyűlés, mely a Fuggereket meg akarja semmisíteni. Faktoraikat, megbízottjaikat, akik által magyarországi vagyonukat igazgatták a németországi központokból, el is fogják, pénzüket le is foglalják, birtokaikat is elkobozzák. De V. Károly, a leghatalmasabb Habsburg, akinek császárrá választásához a Fuggerek 545.585 forinttal járultak hozzá, visszahelyezi a családot birtokaiba. A korai kapitalizmus és feudalizmus érdekes összeütközése ez. A rendi világ már megérezte, hoyy legnagyobb ellensége fejlődött ki a korai kapitalizmusban. A pénz, az ingó vagyon küzd itt az ingatlan vagyonnal, a földtulajdonnal. A föld birtokosai érzik az ellenfél mozgékonyságát, és keserűen látják, hogy a tőke nemcsak egy országban, hanem határokon túl és a rendi világ felett biztosíthat politikai befolyást egész Európában. Az üzemeket a kor viszonyaihoz képest modern technikai termelőeszközökkel látták el ezek a hódítók és alapítók. Thurzó János volt a bányák technikai lelke. A termelést mindenütt gépesítette. Végtelenül értékes tünete ennek a kornak, hogy a munkásság is társadalmi, közösségi és politikai tudatra ébred. Abban lehet emiek a tudatbeli gyarapodásnak a csíráit megfigyelni, hogy a munkásság fellázad az embertelen munkaviszonyok ellen. Közép-Európában mi mutatunk először példát a munkásfelkelésre. Besztercebányán tör ki a munkások lázadása, a kor viszonyaihoz mérten elég határozott formák között. Arra is mi mutatunk példát, hogyan kell a lázadást leverni. Werbőczi a besztercebányai munkásfelkelés leverője, s ebben éppen olyan kíméletlen, mint a jobbágyságot földhözragasztó törvényeiben. Láthatjuk, hogy ebben a korban már kialakult a modern kapitalizmus képlete. Sok tekintetben még esetleges a korai kapitalizmus formája, de éppen ilyen esetleges még egész Európában. Meg kell állapítanunk, hogy ez az utolsó kor, amelyre még alkalmazni lehet Keleti Károly megállapítását, mely szerint Magyarország ipara és kereskedelme az árpádházi és vegyesházi uralkodók idején egy színvonalon állott Európa iparával és kereskedelmével. A közép-dunamedencei tér és az ipar és kereskedelem viszonyára nézve kézenfekvő a következő megállapítás. A mezőgazdaság erőteljesen töltötte ki területileg is a medencét a gabonatermeléssel és nagyon fejlett állat2* 19