Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

Az egyetlen magyar tengeri út elhanyagoltaik, hogy csak az ország szabadabb fejlődést ne vegyen." A termelőtevékenység emelkedik, és a kereskedelem duzzad. A külkereskedelem érdekében már nem lehet azt a feudális vámpolitikát alkalmazni, mint amit az előző korban alkalmaztak az ausztriai ipar védelmére. A behozaiali vámokat tehát folytonosan csökkentik. 1851-ben még a behozatali vám a behozott érték 13.10 százaléka volt, 1866ban már csak 4.42 százalék. A környező államok ugyanis retorzióval élhettek volna, ha Ausztria magas vámokat állít. Ausztria minden törekvése az volt, hogy Magyarországgal együtt belépjen a német államok vámszövetségébe. Ennek azonban Poroszország elleneszegült, s így a vámszövetségbe való belépésből semmi sem lett. Ausztria a vámszövetségből való kirekesztése után a kereskedelmi szerződések megkötésére tért át a külkereskedelemben. A bányászat ágai közül a szén elindul diadalmas útjára. A vasúthálózat kiépítése, a gőzhajózás és a termelés iparosítása egyre nagyobb szénmennyiséget igényel. Ez a körülmény fejlesztőleg hat a széntermelésre, és a mennyiség egyre emelkedik. Feljegyezzük ezeket az adatokat, mert arról a letörhetetlen akaratról tesznek tanúságot, hogy a Közép-Dunamedence minden gyarmatosító elnyomáson keresztül nem engedi már magát semmi erővel leszoríttatni a modern ipari fejlődés útjáról, s ha késve is, de kialakítja azt a közgazdasági egyéniséget és formát magának, amely megilleti. Az alábbiakban a kibányászott szén mennyiségét métermázsákban tüntetjük föl: Bányászat 1847 1850 1851 1852 1853 1854 1855 1856 392.363 498.047 1,267.903 1,190.392 1,337.385 1,739.948 1,735.731 1,799.050 1857 2,457 263 1859 3,260.823 1862 5,633.663 1863 6,054.185 1864 5,938.248 1865 6,192.645 1866 7,002.782 1867 7,371.404 171