Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

tét, amely a földbirtokosokat látta volna el hitellei. De Ausztria ellentállt, s a tervezetből semmi se leit. Az osztrák kormány c ;y megbízottja kijelentette: azért nem lehet hitelintézetet alapítani, mert az utak fejletlenek. Ennélfogva a földbirtokosoknak nyújtott hitel a termelés fokozására nem lehet eredményes, mert a rossz utak miatt nem tudnák a földbirtokosok eladni löbbtermelésüket. Az osztrák jegybank állandóan magyarellenes pénzpolitikát folytatott, nem vette tekintetbe sem a magyar bankjegy •szükségletet, sem a hiteligényeket. Magyar kereskedőktől váltót csak akkor fogadott el, ha osztrák kereskedők vállaltak kezességet. Az önálló magyar jegvbankot csak Kossuth pénzügyminisztersége alatt lehetett megalapítani a magyar felelős kormány létrejötte után. Kossuth a Kereskedelmi Bankkal kötött szerződést a jegykibocsátásra, 1848 június 17-én. Nagyarányú gyűjtést hirdetett az országban a jegybank ércfedezeiének összeadására. A magyar hazafiak ezüst- és aranytárgyaikat adták, mint akkor mondotiák, — a haza oltárára. Megkezdték a magyar bankjegyek kibocsátását. De a kibocsátás csak decemberig tartott, mert Windischgrätz seregei megindultak a magyar főváros felé. Amikor elfoglalták Budát, első dolguk volt az összeadott érckészlet lefoglalása, amii később Bécsbe szállítottak. 1848-ban a kibocsáíoit magyar bankjegyek közül minden kárpótlás nélkül megsemmisítettek az osztrák elnyomók 20,000.000-t, 1849-ben pedig 42,000.000-t. MilhoíTer Sándor ezeket jegyzi meg evvel kapcsolatban: „Rettentő veszteség volt ez az országra, melyet megérzett a nén minden rétege, de különösen a magyar érzelműek tömege, kik a magyar pénzben bíztak. Elképzelhető egyébiránt, ha egy tőkeszegény országot egy ilyen baj sujt, mily mértékben tükröződik vissza az minden foglalkozásnál, minden ténykedésnél. Közgazdasági állapotaink érezték meg ezt a legjobban, melynek pénz az éltető elemük, pénz a fejlődésük főfeltétele". A szabadságharc leverésénél tehát az volt Ausztria első ténykedése, hogy a nagynehezen, közadakozásból összehordott fedezeti alapot elrabolja, s a kibocsátott magyar bankjegyeket minden kárpótlás nélkül elkobozza. Evvel még a naturálgazdálkodásnál is dermedtebb állapotba lökte vissza a Közép-Duna medencéjét, amely megkísérelte gazdasági öncélúságának kiépítését. 153