Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

mint kebelébe vissza. Csak pamutszövetekért évenkint Î7 millió szivárgott ki... A fényűzés minden más országnak áldás, csak a magyarnak átok... A Védegylet nélkül Ma­gyarországon jelenleg a gyárak magukat fenn nem tarthat­ják ... a külföld konkurrenciáját ki nem állhatják, törvé­nyek pedig pénzt nem teremtenek." A magyar kibontakozás szempontjából végtelenül szo­morú, hogy Széchenyi a legnagyobb kíméletlenséggel támad meg mindenkit, aki a Védegylethez szegődik. Mégpedig az osztrák birodalom gazdasági érdekeit félti a Védegylettől. Ö úgy képzelte el egész kibontakozásunkat, hogy avval nem fogjuk súrolni az osztrák érdekeket. Ugyanakkor Met­ternich. amikor osztrák iparosok jelentkeztek nála, hogv a medenceországba letelepedjenek, azzal tanácsolja el őket, hogy lássák el termeivényeiket a Védegylet „Honi áru' 4 védjegyével, és úgy szállítsák az osztrák árut a magyar pia­cokra. Azután a bécsi járszalagon mozgó kormány mindent elkövet a Védegylet ellen. Amikor látják Bécsben, hogv a fiókegyletek mindenütt alakulnak, 1844-ben megtiltják azok további alakítását. A kormány, akit csak elérhet, nyo­mást gyakorol rá, hogy ne csatlakozzék a mozgalomhoz, vagy hagyja ott, ha már csatlakozott. A mozgalom viszont nő és gvarapszik, és más alakulásokat fiadz. 1843-ban megalakul a Magyar Kereskedelmi Társaság, és hatalmas erővel és hatalmas eredményekkel kapcsolia be a Közép­Dunamedpncét a világkereskedelembe, a világ munkameg­osztásba. Ügyvivőket szerződtet Londonban, Párizsban. Mi­lánóban és Amszterdamban és működése első esztendeiében 30 nasrv hajót lát el árukkal. Anglia. Franciaország. Belgium és Hollandia. Amerika és Afrika felé 18 hajórakomány árut küld, Kossuth lelkesedve adia ki a jelszót: „Tengerre ma­gvar", aminek nyugodtabb közgazdasági értelme ez: gye­rünk, magyar, kapcsolódj be a világgazdaság forgalmába! Kár, hogy a társaságot igazgatójának sikkasztása nehéz helvzethe hozza, Széchenvi konzervatívjai végtelenül örven­denek, hoçv az ellenzékiek egy vállalkozása ilyen helvzethe jutott. 1844-hpn megalakul á gyáralapító részvénytársaság, és csak tőkehiánv miatt nem tud tevékenysége szélesebb területekre kiterjedni. 1846-han mairvar tengerhajózási részvénytársaság is alakul. Ezt a hatalmas iffénvt az ipa­rosodásra már nem lehetett semmivel sem kiirtani. 144

Next

/
Thumbnails
Contents