Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

II. A polgárosodás küszöbén

jegye, az állami katonaság ő alatta jelenik meg. S ennek pénzügyi terheit az országra hárította. Az állam kiválni kezdett a feudális ligák és családi szövetségek kisszerűsé­géböl, s rétegek feletti hivatást kezdett betölteni. A Közép­Duna medencéjében már nem a legerősebb magyar föld­birtokos uralkodott, hanem államszervezet kezdte e területet kitölteni. Mátyás államszervezete nemcsak katonai erején épült, a gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd alappal töltötte ki a tető s az alapok közötti részeket. Az ipari fejlődés és a kereskedelem növekedése valóban a polgáriság jellegét kölcsönözte az életnek. A mátyási országlás hatására ter­melőtechnikai tekintetben is polgári fejlődés indult, s ez még a tizenhatodik században is tapasztalható volt, Má­tyás után. Valóban polgárosuló s a medencét kitöltő életet teremtett. Ennek vizsgáljuk meg a részleteit a követke­zőkben. Jobbágyság és földművelés Mátyás a rendek ellenzése dacára kimondotta a job­bágyság szabad költözködési jogát. A rendek azonban 1474-ben a már több mint egy évtizede érvényben lévő szabad költözködést eltörlik, de 1486-ban már büntetést szab a jobbágyát erőszakkal visszatartó földesúrra; a bün­tetés viszonylag tekintélyes: 6 márka. A szabad költöz­ködés termelőtechnikai jelentősége nyilvánvaló. A földesúr nem rakhat elviselhetetlen terheket jobbágyára, mert an­nak megvan a joga, hogy emberségesebb feltételek mellett másutt álljon jobbágynak. A jobbágyságot nagyobb ter­melésre serkenti szabadsága, a termelés hasznát nem ve­szik el tőle a mértéken felüli szolgáltatások. Mátyás a sza­bad költözködés biztosításával jelentékenyen emelte az adókat, a jobbágyság kedvvel viselte a terheket. A földmívelő népesség ebben a korban nem visel ak­kora terheket, hogy ne tudná emelni a mezőgazdasági ter­melés színvonalát az előző időkhöz képest. A legjobb ter­mőföldnek az irtvánvok bizonyultak, s ennekfolytán na­gyon elszaporodtak az irtásföldek. A szemtermelő agrár­kultúra tehát egyre nagyobb területeket hódított a Közép­Dunamedencében. A szemtermelés technikai szervezetét 14

Next

/
Thumbnails
Contents