Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

ket. De a néhány feudális és arisztokrata mellett már ití is az idegen tőkések vannak túlsúlyban: Schönbornok, Trenkek, Ditrichek, Mitterbacherek, Sonauk és Trummerek. Az intézet betétállománya 20—22 millió forint. Az egykorú beszámolók a hazai polgárság szegényes állapotáról szólnak. A hazai polgárság nem volt valami vagyonos réteg. A polgári vagyonokat 10—20.000 pengőre becsülik, ez a felső határ. Általában 5000 pengő az. ami a polgári vagyon átlagának megfelel. Ez a réteg nem tudott hát nagyon erőre kapni. Az idegenek ellenben bámulatos gyorsasággal erőrekapnak, nekik kedvez az egész kormányzat. A tőke általuk halmozódik fel, vagy pedig elfolyik a Közép-Duna medencéjéből, hogy gyarmati sorsunkat megpecsételje. A nemzet állandó kísérleteket tesz a gyarmati sorsból való felemelkedésre, állandóan új akadályokkal kell megküzdenie. A medence polgárosulásának ebben a korban Ausztria a legnagyobb akadályozója. De a tőkeképződés legnagyobb akadálya az a bizonytalan pénzpolitika volt, amelyet Ausztria folytonos háborúiban alkalmazott. A XIX. század elején már 80 millió értéktelen rézpénz mellett több, mint egymilliárd papírpénz volt a forgalomban. Azután egy rendelettel úgy rendezték az inflációt, hogy a papírpénz értékét egyötödére leszállították. A Közép-Dunamedencében körülbelül 400 millió értéktelen pénz volt forgalomban, amely 80 millióra redukáltatott. Ez azután felforgatta az egész közgazdasági életet, és tönkretette a medence tőkeképző erejét. Eszmék terjedése a Közép-Dunamedencében Meglepő, hogy c medence nemcsak gazdasági és termelőtevékenységével igazodik Európához, bekapcsolódni igyekezvén annak munkamegosztásába, hanem szellemi tevékenységét is Európához igazítja. Sőt szellemi tekintetben még szorosabban kapcsolódik az európai szellemi tevékenységbe és eszmeáramlatokba. Itt mindig előbbre jár a medence, mint ahogyan azt gazdasági viszonyaiból magyarázni lehetne. Szellemiekben mindig évtizedekkel, vagy félévszázaddal „előreigazítja a történelem mutatóját". Olyan eszméket teremt, amelyekhez csak félévszázad múlva ér a 118