Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

birtokokon az újítások és az intenzív termelés szükségessé teszik a jobbágyterhek enyhítését, hogy a jobbágyságot nagyobb teljesítményekre sarkallják. A gabonatermelés mellett terjed a kukorica termesztése, mert ez nem tartozik a papi és úri szolgáltatások alá. Főleg a medence déli részein termesztik a kukoricát. Meglepő, hogy rizstermesztéssel is találkozunk ebben a korszakban, az ország legdélibb, bánsági részein. 1794-ben 10.000 mérőt rizst termesztenek, s ez 1804-re már 57.000 mérőre emelkedik. A nagyobb uradalmak cukorrépát is termesztenek. A dohány évi termesztése eléri a 300.000 mázsát, amit belföldön fogyasztanak el. A len jó piacot talál a vászoniparban, nem is tudja annak szükségleteit fedezni. A kender már nagyobb ütemben termesztődik. Termesztenek még komlót, festőnövényeket, sőt Napóleon kontinentális zárlata alatt megkezdik a gyapot termesztését is a medence déli részein. A mezőgazdaság helyzetére bénítólag hat Bécs pénzpolitikája, a pénz elértéktelenítése, a papírpénz inflációja, majd a devalváció. A termeivények áraiban mély esések és magasra szökések váltják egymást, hiányzik tehát'az egyenletesség és a biztonság. 1791-ben például egy mérő búza ára 2 forint 35 krajcár. A következő két esztendőben leesik a búza ára 1 forint 38 krajcárra. Majd felemelkedik 3 forint 29 krajcárra 1795-ben, utána új esés, és csak 1801-ben emelkedik fel ismét 3 forint 70 krajcárra. Ettől kezdve újabb emelkedés, 1806-ban már 6 forint 80 krajcár a búza ára, annak jeléül, hogy a pénzforgalmat papírpénzzel telítették meg kényszerárfolyamon. Innen esések és emelkedések váltják egymást. 1811-ben már 22 forint 27 krajcár egy mérő búza, a következő esztendőben viszont már 30 forint 39 krajcár. Egy évvel később már 4 forint 18 krajcár, de 1815-ben már 14 forinton, 1816-ban pedig már 17 forint 22 krajcáron áll a búza. Innen kezdve a devalvációval párhuzamosan fokozatos esés következik, 1825-ben 1 forint 25 krajcár a búza. Ugyanez a fejlődés állapítható meg minden termeivény árával kapcsolatban. A kertészet fejlődése megnyugtató képet mutat. A gyümölcstermelésben főleg a Dunántúlon és Észak-Magyarországon tapasztalható fejlődés. A városok körül kertesítik a mezőket és földeket, kertes szigetek virulnak ki az országban. A szőlők kiterjedése 4 millió magyar holdat tesz, s 40 109