MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1989

194. ő. e. 1989. július 31. (101-132. o.) - 1. Tájékoztató az 1989. július 28-i központi bizottság ülésről. Szóbeli tájékoztató: 104-106

4 el, döntések nem születtek, bizonyos kérdéseket a tagság elé terjesztenek megvitatás végett. Nagy vita volt akérdésben, hogy területi elv alapján történjenek-e a küldöttek választása és emellett lehessen a pártban létező áramlatok szerint is küldötteket választani. Sok felszólaló ezt a javaslatot ellenezte. Végül is olyan döntés született, hogy az augusztus végén megtartandó KB ülésen kell minden kérdést eldönteni. Davaslatok hangzottak el a kongresszus ügyrendjével kapcsolatban. Ilyenek: a felszólalások ideje lo perc legyen; minden napirendben legyen Írásos előterjesztés és rövid szóbeli kiegészítés; a megválasztandó elnökség tagjai, a jelöltek 15 perces programbeszédet tartsanak; a kongresszus ügyrendjét a szervezeti szabályzattal együtt kellene megtárgyalni; a kongresszus után taggyűléseket és a felmenő szinteken pártértekezleteket kell tartani. Szó volt a kongresszus megrendezésének módjáról,a rendezési költségekről. A bemutatott költségvetés szerint a kongresszus költsége 28,430 millió forint. Ez nem tartalmazza a küldöttek szállítását, amit a megyei pártbizottságok finanszíroznak. A küldöttek 5oo forintos hozzájárulást fizetnek, háromszori étkezést kapnak. A sajtó, rádió munkatársainak ellátását igény szerint, térítés ellenében biztosítják. A kongresszus október 6-án 9 órakor kezdődik ós október 9-óig tart. 9-én este nagygyűlést szerveznek. A kongresszus a Kongreszszu8i palotában ülésezik. Valószinü a közbeeső vasárnapon a sajtó különkiadására nem kerül sor, mert a különkiadás anyagi vonzata rendkívül nagy összeget tenne ki. A Központi Bizottság azt javasolja, hogy országos pártválasztmány és országos elnökség legyen megválasztva. Ez utóbbinál a 2o-25 főt többen sokallják, 13-15 főt javasolnak. Pártelnököt és 1-2 nem függetlenített alelnököt, ügyvezető titkárt javasolnak megválasztani. A következő napirend keretében a valláshoz, az egyházhoz való viszony kérdéseit tárgyalta a Központi Bizottság, egyben javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény