MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1989

194. ő. e. 1989. április 1. (2-23. o.) - 1. A megyei pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének véglegesítése. A pártértekezlet elnökségi és bizottságai tagjainak jelölése. Tervezet: 4-17

- 9 elvonások tovább nehezítették. Elkezdődött a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, az elmaradt telefonhálózat bővítése, több új idegenforgalmi, kereskedelmi, kulturális és szolgáltató létesítménnyel gyarapodtunk. Ugyanakkor a meghatározó termelési szerkezet lényegesen nem változott. Az üzemekben, a gazdálkodó szerveknél a műszaki, technológiai színvonal, a termelő egységek, gépek kihasználtsága tovább romlott, gazdaságunk egy része veszteséget "termel". Ipari üzemeink, telephelyeink jövője a központoktól vált függővé. Mindezekben a szabályozók változásai, vezetői hibák, és öröklött adottságok is közrehatottak. A mezőgazdaság- és élelmiszeripar tevékenységét és termékszerkezetét elsősorban nem a megyei adottságok, hanem a pénzügypolitikai hatások alakították. A termelőszövetkezetek túltengő koncentrációja is okozója gazdálkodási zavarainknak. A mezőgazdasági kistermelők aránya a felvásárlási bizonytalanságok miatt több ágban szintén visszaesett. A megye magasépítő építőipari nagyüzemei - sok éves vajúdás után - tönkrementek. A megyei pártértekezlet a gazdaságpolitika főbb céljaiként jelöli meg: - a mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodó egységek közös érdekeltségen nyugvó kapcsolatainak bővítését, egymásra épülő integrációját; az új vállalkozásokat; a tulajdonformák újrarendezését; a kistermelői munkafeltételek javítását; - az ipari szerkezetváltást, az elmaradott műszaki és technikai színvonal fejlesztését, a termelőegységek többműszakos működtetését, a megyén belüli együttműködés és külkereskedelmi kapcsolatok kiterjesztését, a megfelelő feltételekkel bíró gyáregységek önállóvá válását, valamint a tartós munkanélküliség megakadályozását célzó munkahelyek létrehozását; - az építőiparban a piaci versenyre alapozott közepes nagyságú magasépítőipari kapacitás megteremtését; - a kisvállalkozások, kisszervezetek számának gyarapítását; - a tényleges teljesítményeken alapuló, arányos vezetői és dolgozói javadalmazási rendszer megteremtését; - az infrastruktúrában szegény falvak és a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatását; - a megye balatoni és belső idegenforgalmának minőségi - a kulturált vendéglátást szolgáló - fejlesztését, amelyben a helyben képződött jövedelmek mellett a bevonható külföldi tőkét is hasznosítják.