MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1989

194. ő. e. 1989. április 1. (2-23. o.) - 1. A megyei pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének véglegesítése. A pártértekezlet elnökségi és bizottságai tagjainak jelölése. Tervezet: 4-17

SO 7T - 3 bizakodást egyre erőteljesebb türelemhiány váltja fel; nő az egyes rétegek közötti feszültség; az életvitelt nehezítő túlmunkák vállalása gyengíti a családok összetartozását; a terjedő szegénység a tűrőképességet teszi próbára. Tapasztalható a politikától való elfordulás, a számonkérés és szemrehányás - a szembenállás is. A válságos helyzet érezteti kedvezőtlen hatását a közrend és a közbiztonság területén is. Az MSZMP megyében működő alapszervezeteinek, a megyei pártmozgalom egészének érdeke, hogy szembenézzen a helyzetből fakadó szükségletekkel, levonja az ebből adódó következtetéseket. A válságos helyzet nem egycsapásra állott elő; eredői nem csupán a megyében keletkeztek. Jeleivel a nyolcvanas évek kezdetétől fokozatosan és folyamatosan találkozhattunk - radikális, felelős, reformigényű felvetésük viszont elmaradt az MSZMP XIII. kongresszusán és az 1985. évi megyei pártértekezleten is. Azóta ismertté váltak azok a politikai következtetések, felismerések, melyek a fellendülést mutató periódusok, az eredmények ellenére is, a gazdasági, társadalmi irányítási-döntési mechanizmus /modell/ egyoldalúságára, elégtelenségére utalnak. Azonban ebből nem az önfelmentés, hanem a kritikus helyi-megyei szembenézés igénye következik - a további teendőkre nézve is. A válsághelyzet okai nem csupán vezetői-iráifnyítói presztízstényezőkben lelhetők fel, noha a helytelen káderpolitikai döntések jelentékeny anyagi-erkölcsi kárt okoztak. Ezzel együtt érvényesült az a beidegződés is, amely a központi hatalmi-politikai döntésmechanizmus megyei végrehajtásta,"adaptálásra" vonatkozó lényegéből és módszereiből fakadt, s amely azt az optimizmust sugallta, hogy a régi mederben is mehetnek jobban a dolgok. Eszerint ugyanis, a tapasztalható gondok ellenében,bízni lehetett az egyes területeken megvalósított gazdasági, vagy társadalompolitikai fejlesztések kompenzáló hatásában. Ez a kiegyenlítő hatás elmúlt, sőt egyes fejlesztések sem hoztak minőségi változást, ám a helyzetmegítélés "egyensúlyát" a gondokra rácáfoló eredmény-ellentételezés látszott megteremteni. Ezáltal csak elemeiben, részleteiben kerültek felszínre azok a negatív tendenciák, amelyek megyénkben a ma tapasztalható nehézségekhez, feszültségekhez vezettek: