MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

192. ő. e. 1988. november 3. (87-154. o.) - 2. Különfélék: - a.) A megyei pártbizottság irányelvei és feladatterve az országos pártértekezlet utáni megyei tennivalókra. Javaslatok: 125-140

-•"WC* - 3 kapcsolatunkat a szakszervezet és a hazafias népfront valamint a tanácsok helyi-megyei szerveivel, testületeivel és más mozgalmakkal is. A megyei párttestület a társadalmi munkamegosztás alapján szükségesnek tartja a párhuzamos döntések helyett a tartalmas, kölcsönösen orientáló együttműködést. A direkt vagy áttételes irányító mechanizmusok helyett ki kell alakítani az e területeken működő alapszervezetek, az itt dolgozó kommunisták kapcsolattartásának, orientálásának új módjait, lehetőségeit. h. A megújulás legfontosabb elemének és politikai feltételének tekinti a megyei pártbizottság a Somogyban működő 911 alapszervezet önállóságának a kiteljesítését, kezdeményezőkészségének a fokozását, politikai erejének a növelését. Leszögezi a testület, hogy a cselekvési egység, a vezető szerep biztosítása és a széles társadalmi kontroll érvényesülése csak akkor lehet hiteles, ha mindez nemcsak a vezetők szerepére nézve, hanem a mozgalom egészében érvényesül. Ezért szükséges, hogy a megyei pártbizottság politikai, mozgalmi munkájában kapjon nagy hangsúlyt az alapszervezetek körében végzett tevékenység. 5. A megyei pártbizottság tudatában van annak, hogy az alapszervezeti önállóság megteremtése nem öncél, és nem csupán az alapszervezetek akaratán és önmeghatározó képességén múlik. A régi beidegződésekkel és a továbbélő gyakorlattal szemben a hozott határozatok csak akkor válnak valóra, ha kialakulnak az ehhez szükséges lehetőségek is. Ez pedig nem gyámkodást tesz szükségessé, hanem az érdemi részvétel biztosítását a politikai döntésfolyamatokban. Ezért biztosítani kell az alapszervezeti kezdeményezések továbbvitelét; az információáramlás visszajelző funkcióit; a hatáskörök további leadását; a káderkérdések érdemi megítélhetőségét, s már az 1990-ig terjedő időszakban is a delegálás és közvetlen választás lehetőségét. 6. Belátható, hogy az alapszervezeti önállóság nem pusztán a korábbi "magasabb jogosítványok" leadását jelenti, hanem eddig nem, vagy csak esetenként kipróbált új politikai, mozgalmi megnyilvánulások, módszerek megteremtését is célozza. A kötelezően előírt napirendek helyett fontosabbá válik a pártszervezetek önálló tájékozódása, egymás közti kapcsolatainak szélesítése, a pártviták vállalása és kezdeményezése, a különböző politikai fórumok és közösségek szervezése. Ezek ösztönzése, a tapasztalatok elterjesztése fontos feladata a pártszerveknek (testületeknek, apparátusoknak).