MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

189. ő. e. 1988. január 20. (60-104. o.) - 1. A városi és városi jogú nagyközségi pártbizottságok irányító, ellenőrző munkájának tapasztalatai. Jelentés: 62-73

7 szem előtt tartva több helyi témát megtárgyaltak. /Például: Csurgó, Boglárlelle felvásárlás, termeltetés helyzete; Tab a kisipari szolgáltatás helyzete; Barcs kishatármenti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok; Siófok, Boglárlelle idegenforgalom./ A pártszervek és -szervezetek tevékenységében a gazdaság és gazdálkodás politikai irányítása, módszereinek megujitása azonban nem minden esetben járt eredménnyel. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről, az uj vállalatvezetési formák bevezetéséről, a gyáregységek helyéről, szerepéről, a reform folytatásáról a felkészítések, útmutatások ellenére még mindig sok a találgatás, bizonytalanság, több esetben az indokolatlan felfelé mutogatás. A politikai irányitó munkát gyengiti a központokban működő pártszervek tartalmas koordinációs tevékenységének hiánya, sokszor az alulról jövő kezdeményezés ellenére sincs törekvés az érdemi kapcsolatok kialakítására. A politikai előkészítés, az érdemi tájékoztatás és vélemény kikérés elmaradása, valamint e munkák fogyatékosságai miatt a pártszervezetek és kommunisták sok esetben nem érzik jelentőségüket, szerepüket a gazdaságpolitika alakításában. Ez utóbbi különösen az üzemi pártszervek és az alapszervezetek munkájában bizonytalanság forrása, mindez jól érzékelhető volt a Központi Bizottság 1986. novemberi és az 1987. júliusi határozataival való foglalkozás során. Kedvezőtlen hatással van munkájukra, hogy városi, közbeeső pártszervi hatáskörbe tartozó gazdasági vezetőkkel a hatásköriség figyelmen kivül hagyásával foglalkoznak a megyei szervek. Ez különösen a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a TESZÖV munkájában fordult elő. A városi jogú pártbizottságok tevékenységének szerves része a terület- és településfejlesztéssel összefüggő munka irányitása ás koordinálása. Területfejlesztési tevékenységük összhangban van a párt- és állami koncepciókkal, tudatosan törekedtek a területi aránytalanságok mérséklésére, a körzetközpontok és községeik közötti munkamegosztásra és együttműködésre. A szerepkörök különbözőségéhez igazodó differenciált fejlesztési elképzeléseket alakitottak ki. A szerény /mindinkább csökkenő/ fejlesztési lehetőségek kiegészítésére törekedtek, a helyi erőforrások feltárásával és hasznosításával. Ennek alapján nagy figyelmet fordítottak a tanácsok, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a lakosság anyagi erejének koncentrálására, a pályázati rendszer lehetőségeire, valamint a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére szánt pénzeszközök felhasználására.