MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

190. ő. e. 1988. május 18. (81-150. o.) - 1. Az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági szövetkezetek stabilizációs és kibontakozási programja, s a további feladatok. Jelentés: 84-115

- 5 rs % szerkezetátalakításra. Kiegészítő tevékenység fejlesztésében látják gazdasági alapjaik javításának lehetőségét. A terület eltartóképességét meghaladó létszámban gondolkodnak, a foglalkoztatást melléküzemágakban és háztájiban kívánják megoldani. Programjaikban a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését megfogalmazták, de azok egy része csak elgondolás szintjén van. Az intézkedési láncolatok több gazdaságnál általánosak, mindennapi tennivalókat tartalmaznak, nem koncepciókban gondolkodnak, valós alternatív megoldásra alig vállalkoznak. A tervek nem számolnak szervezeti változással, inkább a túlélés feltételeinek megteremtésére törekednek. A fejlesztési célkitűzések a szövetkezetekegy részénél pénzügyileg nem megalapozottak. Külső források igénybevételével alig számolnak /központi programhoz való kapcsolódás, elmaradt térségi támogatás, tagi pénzek bevonása, KTA kölcsön, hitel/, adósságállományukat nem kívánják növelni. A vezetési szervezet számottevő módosítását a programok lényegében csak érintőlegesen, megvalósításra tervezett célként tartalmazzák. A stabilizációs program elkészítésével összefüggésben tényként lehet elfogadni, hogy 1988-tól bevezetett, gyökeresen megváltozott közgazdasági és pénzügyi feltételek hatásainak mérhetőségére még nem álltak rendelkezésre tapasztalati számok. Alapvető ágazati jogszabályok korszerűsítésére /földtörvény, élelmiszertörvény, tsz-törvény/ került sor a közelmúltban. Az előkészítés alatt álló jogszabályváltozások /új társasági törvény/, az új érdekeltségi, szervezeti és vállalkozási formákra való áttérés körül kialakult bizonytalanságok mind nehezítették a megalapozottabb programok elkészítését. A 15 szövetkezet területi elhelyezkedése, termőhelye /tabi dombvidék, zselicség, somogyi homokhát stb./ rendkívül heterogén, így eltérő módon számolnak a föld racionálisabb használatával. Az új földtörvény adta lehetőséggel élve több gazdaság tervezi az alacsony termőképességű vagy nagyüzemileg gazdaságosan nem művelhető területek ugaroltatását, értékesítését, bérbeadását legelőként, illetve erdősítéssel való hasznosítását, ami egyes gazdaságokban a többszáz hektáros nagyságrendet is eléri. Céljuk között szerepel a talajok termőképességének fokozása, a talajerő állapot javítása. A szervesanyag utánpótlásánál nagy súlyt kapott a zöldtrágyázás, a talajok további elsavanyodásának megállítása. Vetésszerkezetét több szövetkezet módosítani kívánja, de továbbra is a gabonafélék termelése marad meghatározó. A változásokkal elsősorban