MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

189. ő. e. 1988. február 3. (105-133. o.) - 1. A párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló tézisek vitája, és az eddigi tapasztalatok. Tájékoztató: 107-117

9 Egyetértés van abban, hogy a párt ne avatkozzon be az egyedi államügyek intézésésébe, csökkenjen a testületekben kialakult funkcióhoz kötött kölcsönös képviselet. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az állami döntésekkel kapcsolatos véleménynyilvánításra, ha kell a nyilvános birálatra is, de ennek tartalmát és módszereit ki kell munkálni. Legyen a pártnak világos, egyértelmű állásfoglalása, hogy a párt tagjai azt következetesen érvényesíthessék a végrehajtás során. A véleményekből kitűnt, hogy az Országgyűlés szerepét fokozni kell a döntéshozatalban és az ellenőrzésben. Helyeslik a kizárólagos törvényalkotói hatáskörrel való kizárólagos felruházását. Kedvezőnek tartják az ülésszakok nyitott jellegét. Kifogásolják a képviselők felszólalási jogának korlátozását, az eseti felszólalással kapcsolatos elmarasztalást. A két ciklusra történő választást általános gyakorlatként javasolják bevezetni minden szinten, mert ettől az összefonódás, a korrupció kialakulásának elmaradását várják. Helyesnek vélnék, ha a tanács elnökét közvetlen módon lehetne megválasztani . Teljes egyetértés volt abban, hogy a döntéseket nyilvános vitákban kell előkészíteni, s egyes kérdések eldöntésében országos vagy helyi népszavazás utján kell döntést hozni. /Rossz példaként emlegetik a TEHO-t./ A többség helyeselte az állampolgári kisközösségek alakitásának gondolatát, mint az önigazgatási elemeket is tartalmazó újszerű rugalmas, önkormányzati szervet. De ellenőrzésük megoldásával, működési feltételeik biztosításával kapcsolatosan kételyek is felmerültek. A tézisekből nem vált világosság: a párt a választások során saját jelöltet állitson vagy agitáljon a HNF valamelyik jelöltje mellett. E területen mindenképpen uj munkamódszerre lesz szükség. A lakóhelyeken nincs megfelelő rangja a közéleti munkának, ezért nem mindig a legrátermettebbek vállalják a testületi tagságot. Megfogalmazódott, hogy a központi elosztás módszerén kell változtatni ahhoz, hogy a tanácsok tényleges gazdái lehessenek a települések életének. Többen ugy vélekednek, hogy nem biztosított a törvény előtti állampolgári egyenlőség. A felszólalók szerint a napi gyakorlatban rengeteg a kivételezés, él a protekcionizmus, az összefonódás. A vélemények megegyeznek abban, hogy az állampolgárok és az államhatalom kapcsolatában demokratikusabb, bürokratizmustól mentes viszonyok szükségesek.