MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

186. ő. e. 1987. szeptember 2. (153-207. o.) - 2. A gazdasági pártmegbizatások helyzete a megye termelő jellegű pártalapszervezeteiben. Jelentés: 177-184

A taggyűlések légköre, tartalma befolyásolja a gazdasági pártmegbizatások érdemiségét. Kedvezőtlenül hat, mikor a gazdálkodás értékelése hosszadalmas, körülményes, az okozati összefüggések tulmagyarázása és bizonygatása miatt nem kellően érthető. Gyakran tájékoztató jellegűek, a felvetődő gondok megoldásában csak az előterjesztő vezető elsősorban a felelős, s a párttagok szélesebb körének feladata, felelőssége elmosódik. Ezek a körülmények csökkentik az érdemi feladatmeghatározást, ami a megbizatások alapja. Arra még kevés a példa, hogy az aktuálissá vált gazdálkodással összefüggő kérdést soron kivül - a munkatervtől eltérően is - napirendre tűznének. Ez ma még elsősorban az üzemi párt-végrehatóbizottságoknál, pártvezetősegeknél gyakoribb. A célirányosan tárgyalt termelési kérdésekben általában kevesebb, de konkrétabb feladatokat fogalmaznak meg az alapszervezetek határidőkkel, felelősökkel és a párttagok szélesebb köre kap konkrét megbizatást. Az alapszervezetek jelentős részénél tapasztalható - főleg a felülről induló kötelezően előirt napirendek tárgyalásánál -, hogy másoltak, általánosak, elvszerüek és nem programszerüek, nem hasznosíthatók kellően az alapszervezeti cselekvés, a megbizatásokban való realizálás szempontjából. Ezeken a helyeken találkozni a "mindenki és senki" elvárással, megbízatással. A pártalapszervezeteknek a gazdasági pártmegbizatások terén végzett munkájának differenciáltságát tükrözi az éves beszámoló taggyűlések értékelésében mutatkozó különbségek is. Ahol általában és tájékoztató jelleggé], konkrét feladatok meghatározása nélkül tárgyalják év közben a termelés, gazdálkodás feladatait, ott a beszámoló taggyűlés is elsősorban a számszerű összegzéssel és nem a politikai feladatokat is adó elemzésével foglalkozik. Nincs önértékelése, minősitése a pártalapszervezetnek saját munkájáról. A párttagok az éves összegzés után sem érzékelik, látják megfelelően saját tevékenységüket és további feladatukat. Megmarad a tájékoztatás érzete, ami legtöbbször külső /általában felsőbb/ intézkedés megtételét feltételezi, és nem mozgósit az öntevékenységre, a helyben megoldható tennivalók elvégzésére. Ahol a párttaggyüléseken év közben a munkahely sajátosságának megfelelően a lényegi és a munkahely működési területét érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkoztak, értékeltek folyamatokat és beszámoltattak kommunista vezetőket, az éves beszámoló is ennek szellemében készült el. E helyeken a párttagok magukénak érzik a végzett munkát, a beszámoló megállapításait, javitja cselekvési egységüket. Gyakori - főleg a kisebb alapszervezetekben -, hogy a beszámoló taggyűlésen név szerint értékelik a pártmegbizatások teljesitését. Ez módszerként elfogadható, de helyenként ez pótolja az év közbeni értékelést és ellenőrzést is.