MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

185. ő. e. 1987. július 8. (244-298. o.) - 1. A pártkoordinációs munka tapasztalatai és fejlesztésének feladatai Somogy megyében. Jelentés: 246-257

2 Általános koordinálási joggal jelenleg a megyében nyolc pártszerv /hat pártbi­zottság és két pártvezetőség/ rendelkezik, huszonhárom megyén belüli és hu­szonegy megyén kivüli pártszervezetet koordinálva. A megyében tiz olyan vál­lalat van, ahol a központban alapszervezet működik és tart kapcsolatot huszon­hat megyén belül és nyolc megyén kivüli üzem, telep pártalapszervezetével. Me­gyén kivül harminchét vállalati központból hatvan megyei pártszervezetet koor­dinálnak . I. A koordinációs jogkörrel felruházott pártszervek és -szervezetek munkája ösz­szességében véve fejlődött, tartalmasabbá, formáiban gazdagabbá vált. Mind a koordináló, mind a koordinált pártszervek és -szervezetek testületi tevékeny­sége érdemibb és tervszerűbb lett. Javitották kapcsolataikat, információs mun­kájukat. Ezek formarendszere jobban igazodott a követelményekhez. A gazdaság­politikai feladatok egységes értelmezésére, képviseletére és érvényrejuttatá­sára egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek. A munkájukban meglévő formális elemek visszavonulóban vannak. Terjed az egész vállalatot, az üzemet, gyáregységet, telephelyet érintő legátfogóbb kérdések egyeztetése, az erre vonatkozó közös állásfoglalások kialakitása. Mind jobban figyelembe veszik a dolgozók észre­vételeit, épitenek tenniakarásukra, alkotó munkájukra. A koordinációs tevé­kenység javitását a gazdasági feltételekben bekövetkezett változások is meg­követelték . Eredményeként a koordinációs feladatok témaköre ma már nem szűkül le a mecha­nikus és egysiku tervtájékoztatókra. Mind több vállalatnál a koordináció esz­közével egyre eredményesebben segitik a hatékonyság, a jövedelemtermelő ké­pesség növelését, a termékszerkezet-váltást és az érdekeltségi rendszer fej­lesztését /TUNGSRAM, DANUVIA, SEFAG/. A munkaterv részét képező koordinációs üléstervekben egyre gyakrabban lehet találkozni a társadalmi tulajdon védel­me, a munkafegyelem, az ösztönző bérezés fejlesztése, a minőség és értékesités, az export, az időszerű munkaszervezési feladatok kérdéseinek napirendre tűzé­sével, ezeknek vállalati szinten a politika rangjára való emelésével. A meg­tárgyalt témakörökben legtöbb helyen konkrétabb, jól képviselhető,közös állás­foglalások születtek.

Next

/
Thumbnails
Contents