MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

184. ő. e. 1987. április 1. (75-119. o.) - 1. Somogy megye építőiparának helyzete a megyei pártbizottság 1979. április 19-i határozata alapján. Javaslat a további feladatokra. : 76-95

I - 5 A csökkenés döntően az állami szektort érintette, s ezen belül is elsősorban a SÁÉV és a TANÉP létszámfogyásából adódott, ugyanis a kisszervezetekben dolgozók száma erőteljesen nőtt. Kedvezőtlen, hogy az említett két vállalattól főként a fizikai dolgozók mentek el. Dinamikusan (az 1980. évi 1.640 főről 2.197re)nőtt a kisiparosok száma. Az építőiparban dolgozó szakmunkások száma a fizikai foglalkoztatottakéval azonos ütemben csökkent, arányuk azonban lényegileg nem változott, napjainkban is 61-62 % között mozog. Jellemző, hogy a kisszervezeteknél az átlaghoz képest ez- az arány valamivel magasabb. Az elmúlt időszakban a hiányszakmák köre módosult. A korábbi szak- és szerelőipari szakmák helyett ma kőművesekből, tetőfedőkből, ácsokból és bádogosokból van hiány. Az építőipari szakmunkásképzést, a beiskolázást a megyei szervek kiemelten kezelték, az a vállalati igényeknek megfelelően alakult. 1986-tól Kaposváron építőipari szakközépiskolai képzés indult. Csökkent a vállalatok szakember-megtartó képessége. Elsősorban a magasabb szakmai felkészültségűek változtattak munkahelyet. A műszaki és gazdasági szakemberek száma alig változott, de ma már jelentős részüket a kisszervezetek foglalkoztatják. Az ágazatban romlottak a műszaki feltételek. A magasépítőiparban a létrehozott kapcitások részben elavultak, korszerűsítésük, pótlásuk az igényektől elmaradt. Néhány területen párhuzamos fejlesztések történtek. A meglévő technológiák szerkezetileg és műszaki színvonalukat tekintve egyre kevésbé felelnek meg a megváltozott piaci követelményeknek. Ezzel is összefügg, hogy az eszközök kihasználása romlott. A mélyépítő kapacitások szerkezete és műszaki színvonala a magasépítéshez képest kedvezőbb, bár itt is jelentős pótlási és korszerűsítési szükségletek halmozódtak fel. Az építőipari szervezetek gazdálkodása eltérően alakult. A magasépítőipari vállalatok hatékonyságában visszaesés következett be. A TANÉP tartósan veszteségessé vált, az 1986. évet rajta kívül a SÁÉV és a siófoki ÉSZKV is pénzügyi hiánnyal zárta. Eredménytelenségüket alapvetően belső problémák (termelékenység, kapacitáskihasználás, minőség, vezetési színvonal, bérgazdálkodás romlása, szerződéses fegyelem, költséggazdálkodás lazulása) okozták.