MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

184. ő. e. 1987. március 18. (45-74. o.) - 1. Az 1986. évi beszámoló taggyűlések tapasztalatai. Tájékoztató: 47-55

y 5 A termelő egységekben működő pártszervezetek megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításával. Sokan a népgazdaság helyzetéből kiindulva - a novemberi KB-határozatra utalva - szóltak a helyi gazdasági munkáról, feladatokról. A felszólalók véleménye egységes volt abban, hogy fegyelmezettebb, minőségibb munkavégzésre van szükség; a szervezettség, a rend, a hatékonyság, a következetes ellenőrzés a kitűzött feladatok megoldásának alapja. Szenvedélyes hozzászólások hangzottak el a minőségi bérezés feltételeinek megteremtése, a minőségi ellenőrzés megszigorítása érdekében. Nagy hangsúlyt kapott a munkaerkölcs terén mutatkozó lazaságok birálata. Az volt a vélemény, hogy ezt a problémát az állampolgári fegyelem szigorításával együttesen lehet és kell megoldani. Elhangzott olyan is, hogy "központilag nem a munkaidőt, hanem a munkát kellene védeni és megfizetni". Vissza kell szerezni a fő munkaidő becsületét. A termeléssel és a termelési célok teljesítésével összefüggésben ismételten áttekintették a vállalati gazdasági munkaközösségek működésének tapasztalatait, tevékenységüket többségében pozitivnak minősítették. Ugyanakkor többen a túlzott jövedelem kiáramlás problémáját a gazdasági munkaközösségek működésében látják. A véleménynyilvánítók hangsúlyozták a vezetők felelősségét a munkafeltételek biztosításában, a munkafegyelem szigorításában, a szűkös, fejlesztésre szánt pénzeszközök ésszerű felhasználásában, a létszámgazdálkodásban, a munkaerő átcsoportosításában. Megfogalmazták az üzemi demokrácia tartalmas, érdemi működtetésének igényét és jelentőségét. Több észrevétel hangzott el a vállalati tanácsok működésének tapasztalatairól. A megállapítások nagyobb része pozitiv. A csoportés a nagyvállalati érdek ellentétének problémái általában az országos központú vállalatoknál jelentkeznek. A párttagság igénye, hogy az alapszervezetek nagyobb teret kapjanak az érdekegyeztetésben. Ennek feltétele a hatékonyabb pártkoordináció. Az eredményesen működő, gazdálkodó egységek pártszervezeteinek beszámolóin megfogalmazódott, hogy akik becsületesen dolgoznak, nehezebben tűrik el, hogy az ország egészének a teljesitése határozza meg saját életszínvonalukat. A problémákkal küszködő gazdasági egységeknél a felvetések hangneme kritikusabb, önkritikusabb, esetenként élesebb volt. Nehéz a pártszervezet helyzete ott, ahol a "hogyan tovább" is bizonytalan - fogalmazták meg a párttagok /pl: Kaposvári